Nehéz helyzet alakult ki ebben a térségben: számos termelő már a lemondás gondolatával játszik. - Agrárszektor
A decemberi Agrárszektor konferencián immár 11. alkalommal adjuk át 10 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
A belgiumi Flandria tartományban végzett friss kutatás rávilágít, hogy a sertéstenyésztők több mint egyharmada úgy véli, 2030-ra már nem folytatja tevékenységét a sertétenyésztés terén. Ennek következtében öt év múlva várhatóan 16-23%-kal csökken a sertésállomány a 2024-es adatokhoz viszonyítva. A Flamand Mezőgazdasági és Halászati Ügynökség által végzett felmérés arra is rámutatott, hogy a csökkenés főként a kisebb gazdaságokat érinti, ami azt jelenti, hogy a jövőbeli sertéstelepek átlagos mérete lényegesen nagyobb lesz, mint a jelenlegi, így folytatva az ágazatban már észlelhető koncentrációs folyamatokat. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze, miként járulhat hozzá az állattenyésztő gazdaságok természetes csökkenése a nitrogén- és üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséhez, amely a flamand környezetvédelmi politika egyik kulcsfontosságú célja.
A sertéstenyésztők körében tapasztalható visszaesés erőteljesebb, mint más állattenyésztési ágazatokban. A flamand tejtermelők 20%-a, míg a marhahús-termelők 25%-a tervezi a tevékenység befejezését a következő öt évben.
Az ügynökség szerint a sertésállomány csökkenése 16-23%-kal kevesebb metánkibocsátást eredményezne 2024-hez képest. Az ammóniakibocsátás esetében ez az arány még magasabb, mivel a tevékenységgel felhagyni szándékozó gazdálkodók többsége jelenleg nem rendelkezik alacsony ammóniakibocsátású sertésólakkal. A felmérés azt is kimutatta, hogy a sertéstenyésztők 65%-a és a kocatartók 70%-a már figyelembe veszi a flamand kormány szigorú nitrogénpolitikáját az üzleti döntések meghozatalakor, míg a tejtermelőknél ez az arány csak 44%.
A jelentés további részletei arra világítanak rá, hogy a sertéstenyésztés jövője szorosan összefonódik az utódlás kérdéskörével. Azok a gazdálkodók, akik nem terveznek utódot, döntő többségükben le kívánják állítani a hízósertés-tartást. Ezzel szemben azok, akiknek van utódjuk - jellemzően a családon belül - vagy akiknél még nem dőlt el a helyzet, valószínűleg továbbra is folytatják a sertéstenyésztést.
