Súlyos problémák sújtják ezt a térséget: számos gazdálkodó már a tevékenységei abbahagyásán gondolkodik - Agro Napló
A flamand sertéstenyésztők harmada 2030-ig fontolóra veszi a tevékenységük abbahagyását, ami komoly csökkenést hozhat az állomány létszámában, valamint átalakíthatja a szektor struktúráját. Egy új felmérés rámutatott, hogy a sertéstenyésztés folytatásának vagy megszüntetésének döntése szoros összefüggésben áll az utódlás kérdésével - számolt be róla a Pig Progress.
A belgiumi Flandria tartományában végzett legújabb felmérés rávilágít, hogy a sertéstenyésztők körében egyre növekvő aggodalom tapasztalható: több mint egyharmaduk úgy véli, hogy 2030-ra már nem folytatja tevékenységét a sertéságazatban. Ennek következményeként öt év múlva várhatóan 16-23%-kal csökken a sertésszám a 2024-es állományhoz viszonyítva. A Flamand Mezőgazdasági és Halászati Ügynökség által végzett kutatás azt is feltárta, hogy a csökkenés leginkább a kisebb gazdaságokat érinti, ami azt jelenti, hogy a jövőbeli sertéstelepek átlagosan sokkal nagyobbak lesznek, mint a jelenlegi egységek, így továbbra is erősödik az ágazatban megfigyelhető koncentrációs tendencia. A felmérés célja az volt, hogy megvizsgálja, miként járulhat hozzá az állattenyésztő gazdaságok természetes csökkenése a nitrogén- és üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséhez, ami a flamand környezetvédelmi politika egyik központi törekvése.
A sertéstenyésztés területén megfigyelhető csökkenés sokkal drámaibb, mint a többi állattenyésztési ágazat esetében. A flamand tejtermelők körében a válaszadók 20%-a, míg a marhahús-termelők közül 25% jelzi, hogy a következő öt évben megszünteti tevékenységét.
Az ügynökség álláspontja szerint, ha a sertésállomány csökkenése 16-23%-kal valósulna meg, az a metánkibocsátás jelentős mérséklődését eredményezhetné 2024-hez viszonyítva. Az ammóniakibocsátásnál a helyzet még drámaibb, mivel a gazdálkodók többsége, akik a tevékenységüket le szeretnék állítani, nem rendelkezik modern, alacsony ammóniakibocsátású sertésólakkal. A felmérés azt is megmutatta, hogy a sertéstenyésztők 65%-a és a kocatartók 70%-a már figyelembe veszi a flamand kormány szigorú nitrogénpolitikáját, amikor üzleti döntéseket hoznak, míg a tejtermelők esetében ez az arány csupán 44%.
A jelentés további részletei rávilágítanak arra, hogy a sertéstenyésztés jövője szoros kapcsolatban áll az utódlás kérdésével. Azok a gazdálkodók, akiknek nem áll rendelkezésükre utód, jellemzően le kívánják zárni a hízósertés-tartást, míg azok, akiknek van utódjuk – gyakran a családban – vagy akiknél még nem dőlt el a jövőbeli helyzet, valószínűleg folytatják a sertéstenyésztési tevékenységüket.
