Nem is sejtjük, mekkora eltérés lehet a jövedelmek között, ha a lakóhelyünket nézzük.

A jövedelmek alakulása egyértelműen tükrözi a leszakadó és fejlődő térségek közötti különbségeket.

Fővárosban élő ismerősöm döbbenten számolt be a kelet-magyarországi gyalogtúrájuk során szerzett tapasztalataikról. Csak tíz kilométert szerettek volna megtenni tömegközlekedéssel egy faluból a másikba, ám kiderült, hogy ez a kis távolság több mint két és fél órát igénybe venne munkaidőben, hétköznap délelőtt. Az ország legszegényebb területein élők számára nem csupán a budapesti tömegközlekedés tűnik elérhetetlen álomnak, hanem a belső kerületek lakói számára is a szokásos átlagfizetés szinte felfoghatatlan.

Bár az országunk kicsi, a területi eltérések óriásinak mondhatók, nem csupán a fejlettségi szint, hanem a jövedelmek tekintetében is. Egyetlen pillantás az alábbi térképekre elegendő ahhoz, hogy világossá váljon, mekkora bérkülönbségek húzódnak az elmaradottabb és a fejlettebb régiók, valamint járások között.

Közel háromszoros a különbség a legjobban kereső II. kerületiek és a legrosszabbul kereső Cigándi járásban élők bruttó átlagjövedelme között. Előbbi 1 159 600, utóbbi pedig 420 400 forint havonta, és ez a különbség a regionális egyenlőtlenségek mértékét is jól tükrözi az országban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2025 első negyedéves adatai alapján.

A legújabb statisztikák alapján a Cigándi járás továbbra is a legalacsonyabb bruttó átlagfizetéssel rendelkezik, amely 420 400 forintot tesz ki. Ezt követi a Gönci járás, ahol az átlagbér 436 700 forintra rúg, míg a Fehérgyarmati járás 443 500 forintos átlagfizetéssel zárja a sort. Ez a három járás mutatja a legkedvezőtlenebb gazdasági helyzetet a fizetések tekintetében, ahogyan azt a Bankmonitor legfrissebb elemzése is kiemeli.

Ezzel szemben, a legjobb fizetésű három járás mindegyikében legalább 1 millió forintos a bruttó átlagfizetés. A legjobban a II. kerület lakosai keresnek 1 159 600 forinttal, utána a XII. kerület jön 1 128 900 forintos bruttó bérrel, majd az V. kerület következik, ahol 1 052 800 forint a bruttó átlagkereset.

Ha viszont a fővárost nem vesszük figyelembe, mivel a gazdasági fejlettsége minden vidéki régióét felülmúlja, akkor Budakeszi (957 200 Ft), Pilisvörösvár (857 900 Ft) és Dunakeszi (857 300 Ft) viszi a prímet az átlagfizetések tekintetében.

Az átlagbérek emelkedésével nem tudnak lépést tartani a fejlődésből kimaradó, leszakadó térségek. Kiugró példája ennek a Paksi és a Dunaújvárosi járás, ahol 10 százalékkal estek vissza az átlagkeresetek az országos szinthez képest.

Dunaújváros helyzetét a jelentős ipari struktúra elavultsága és a fiatal, képzett munkaerő elvándorlása határozza meg. A város gazdasági motorját továbbra is a nehézipar jelenti, ám a korszerű, magasabb hozzáadott értékű ipari fejlesztések hiánya miatt a bérnövekedés üteme is lassabb. Az elmaradott ipari környezet nemcsak a helyi gazdaság fejlődését gátolja, hanem a fiatalok számára vonzó alternatívák hiányát is eredményezi, ami fokozza a munkaerő elvándorlását.

A paksi járásban a lemaradás hátterében hasonló tényezők állnak. A legfőbb munkaadó, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., hosszú távú, inflációhoz igazodó kollektív szerződésekkel irányítja a bérek alakulását, ami megnehezíti a gyorsabb, piaci alapú emelések bevezetését. Ezen kívül a térségben viszonylag kevés a magas hozzáadott értéket képviselő, versenypiaci vállalat, ami miatt a bérverseny is elmarad. Azok, akiknek lehetőségük van rá, elvándorolnak vagy ingáznak, ami tovább csökkenti a helyi bérek emelkedésének nyomását.

Debrecen kiemelkedő példa a fejlődésre a lemaradó területekkel szemben, hiszen itt a beruházásoknak köszönhetően virágzik az élet. A megyeszékhely körüli régióban 2019 óta a legdinamikusabb bérnövekedés tapasztalható, amelynek fő mozgatórugója az ipari fejlesztések bővülése. Balmazújvárosban és Berettyóújfaluban új iparterületek létesültek, számos új munkalehetőséget teremtve ezzel. Debrecen gazdasági övezetének terjeszkedése pedig szintén kedvezően hat a környező járásokra, hiszen a fokozódó munkaerő-kereslet folyamatosan növeli a béreket. Továbbá, a javuló közlekedési infrastruktúra megkönnyíti a munkavállalók mobilitását, ami tovább fokozza a munkaerőpiac dinamizmusát.

A beruházások nemcsak a bérek növekedését eredményezik, hanem jelentős hatással vannak az ingatlanpiacra is. Az adott térségekben fennálló tartós kereslet a lakások és albérletek iránt folyamatosan felfelé hajtja az árakat. Az új gyárak és munkahelyek megjelenése nyomán az ingatlanok ára látványosan emelkedik, ami nemcsak azonnal érinti a beruházás helyszínét, hanem a környező településekre is kiterjed. Érdekes módon, ezekben a régiókban a kereslet még akkor is megmarad, amikor más helyeken már csillapodik a vásárlási kedv. Míg sok helyszínen az állampapírokból származó források csökkenésével az ingatlanpiaci láz alábbhagyott, Debrecen és Szeged, valamint azok vonzáskörzete továbbra is élénk tevékenységet mutat.

A bérek a lakásvásárlási lehetőségeket is meghatározzák, hiszen sokan csak hitelből tudnak ingatlant venni. A lakáskölcsön összege pedig alapvetően attól függ, hogy mekkora törlesztőrészlet fér bele a nettó bérbe. A jövedelemarányos törlesztési mutató (jtm) szabályai alapján ennek legfeljebb az 50 százalékát lehet hiteltörlesztésre fordítani, ha a vállalt kamatperiódus legalább 10 éves.

A Bank360 hitelkalkulátora segítségével kiszámoltuk, mekkora lakáshitelt vehet a helyben jellemző átlagjövedelméhez egy cigándi, egy II. kerületi, illetve egy budakeszi lakos.

A kalkulátorba azonos feltételeket, használt lakás célt, 15 milliós hitelt és 20 éves futamidőt írtunk, valamint vállaltuk a számlanyitást és a jövedelem számlára utalását a banknál. A különbségek ebben a tekintetben is magukért beszélnek. Legjobb hitelajánlatként ezeket kaptuk:

Az ingatlanpiacra vonatkozó adatok szerint a jövedelmi különbségek szoros összefüggésben állnak a területek ingatlanárainak alakulásával. Például míg a Cigándi járásban az átlagos négyzetméter ár mindössze 4 017 forint, addig a fővárosi II. kerületben ez a szám már 1 072 162 forintra ugrik, sőt Budakeszin is 971 058 forintot mutat az ingatlan.com statisztikái. Ebből világosan látszik, hogy a gazdaságilag kedvezőbb helyeken az ingatlanok ára jelentősen magasabb, ami a jövedelmek eloszlására is hatással van. A szegényebb régiókban élők jövedelme jellemzően alacsonyabb, ami megnehezíti számukra, hogy a virágzóbb területek ingatlanpiacán részt vegyenek. Ez a helyzet pedig tovább rontja a lehetőségeiket a jobb fizetésű munkák megszerzésére is.