Rendkívüli mikrobákra akadtak, amelyek már 100 ezer éve fagyott permafrosztban élnek.
A New Scientist hétfői jelentése szerint a szibériai permafrosztból több mint 100 ezer éves mikrobákat sikerült izolálniuk a kutatóknak, akik a DNS-ük elemzése révén jutottak erre a megállapításra.
Karen Lloyd, a dél-kaliforniai egyetem mikrobiológusa és csapata egy izgalmas kutatásra vállalkozott: azt vizsgálták, milyen hosszú ideig képesek életben maradni bizonyos mikrobák. Mivel a laboratóriumi kísérletek évtizedekig is eltarthatnak, alternatív megoldást kerestek, és olyan helyszíneket választottak, amelyek vélhetően hosszú ideje érintetlenek maradtak. Így akadtak a Csukcs-félszigetre, Szibéria legkeletibb csücskébe, ahol 22 méter mélyen fúrtak az örök fagy birodalmába.
A területen olyan tengeri üledékrétegekből vettek környezeti DNS-mintákat, amik 100-120 ezer éve folyamatosan fagyott állapotban vannak. Ezeket utána megszekvenálták, majd rekonstruálták belőlük a jelen lévő mikrobák genomját. De hogyan különböztették meg az elhalt és az élő mikrobiális sejteket? Ehhez a DNS-ük degradáltságát vizsgálták meg, aminek során azt találták, hogy hat faj genomja olyan élő sejtekből származhat, amik hibajavító mechanizmusaikkal 100 ezer éve javítgatják DNS-állományukat.
Mint kiderült, mind a hat faj a földi élet egyik nagy csoportját (a másik a baktériumok) alkotó archeák közé tartozik, méghozzá nem is akármelyik csoportjukhoz - az asgard archeákhoz. Ezek a mikroorganizmusok az eukariótáknak nevezett komplex létformák - ezek közé tartozunk mi is az összes állattal, növénnyel és gombával együtt - legközelebbi rokonai.
A permafrosztban felfedezett fajok a kutatók véleménye szerint nem mutatnak jelentős eltéréseket a világ más régióiban található normál asgard archeákhoz képest. Ez arra enged következtetni, hogy a hosszú élettartamot támogató alkalmazkodási képességekkel más asgard fajták is rendelkezhetnek. Ennek köszönhetően a mikrobák képesek lehetnek hosszú ideig fennmaradni még a legzordabb körülmények között is.
"Az ősi permafrosztban felfedezett asgard archeák megnyitják előttünk az evolúciós történetük kapuit, és rávilágítanak arra, hogyan befolyásolhatták a komplex életformák fejlődését" - nyilatkozta a bioRxiv preprint szerverre idén tavasszal közzétett tanulmány egyik szerzője, Liang Zsen-hszing, a Kínai Földtudományi Egyetem kutatója.
