"Nincs több kompromisszum" - Németország Orbán Viktor nyomdokain haladhat a migrációs kérdések kezelésében.

A héten Németországot újra megrázta egy tragikus esemény, amelyet illegális bevándorló követett el: egy kiutasított afgán férfi egy bajorországi parkban kést ragadott, és halálra sebezte egy kétéves gyermeket, valamint egy férfit. A borzalmas eset után a CDU-CSU, a közelgő előrehozott választások esélyes politikai tömörülése, bejelentette, hogy amennyiben győznek, azonnal bevezetnek állandó határellenőrzéseket. Ezzel a lépéssel megakadályoznák az illegális bevándorlók belépését, és a már ott élő, de kiutasított embereket tömegesen toloncolnák vissza. Ez a fejlemény éles ellentétben áll Angela Merkel politikai irányvonalával, és új irányt jelez a német belpolitikai diskurzusban.

2024. május 31-én tragikus esemény történt Mannheim belvárosában, ahol egy 25 éves afgán férfi életét vesztette egy rendőrnek, emellett öt másik embert is súlyosan megsebesített. A támadás a politikai iszlámról szóló rendezvény keretein belül zajlott le. Az elkövető 2013-ban érkezett Németországba, kísérő nélküli kiskorú menekültként, bátyja társaságában.

2024. augusztus 23-án egy tragikus esemény zajlott le az északrajna-vesztfáliai Solingenben, ahol egy 26 éves szíriai férfi három embert megölt: egy 56 éves nőt, valamint egy 56 és egy 67 éves férfit. Az incidens a Sokszínűség ünnepe nevű rendezvény keretein belül történt, és a hatóságok az esetet terrorcselekményként értékelték. Az elkövető 2022-ben illegálisan lépett be Németországba, ám menedékkérelmét elutasították, így az eljárás szerint ki kellett volna toloncolni őt. A brutális támadás további négy ember életét is veszélybe sodorta, akik súlyosan megsérültek.

2025. január 22. Egy 28 éves afgán férfi késsel támad egy óvodáscsoportra a bajorországi Aschaffenburgban egy parkban. Egy kétéves kisgyermeket és egy 41 éves férfit, aki az óvónők segítségére sietett, megöl. A pszichikai zavarokkal küzdő, drogfüggő elkövető 2022-ben érkezett szintén illegálisan Németországba. Menekültkérelmét a német hatóságok elutasították, szintén el kellett volna hagynia az országot.

Bő fél éven belül három megdöbbentő támadás rázta meg a német társadalmat, amelyeket afgán és szír bevándorlók követtek el. Ezen incidensek mellett nem szabad elfelejteni a tavaly decemberi magdeburgi eseményt sem, amikor egy szaúd-arábiai származású férfi a karácsonyi vásárba hajtott autójával, s tragikus módon hat ember életét oltotta ki.

Bár a német politikai táj mindig is a szigornak ígérkezett a gyilkosságok után, a rémtettek áradása nem állt meg. A legutóbbi szerdai késelés után azonban úgy tűnik, hogy a tűréshatár végleg átlépésre került: a februári előrehozott parlamenti választások toronymagas favoritja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) drasztikus és azonnali intézkedéseket helyezett kilátásba a migrációval szemben, amennyiben sikerül kormányra kerülniük.

"Amennyiben Németország kancellárjává választanak, hivatalba lépésem első napján utasítani fogom a belügyminisztériumot (...), hogy tartósan ellenőrizze a német államhatárt minden szomszédunk esetében, és kivétel nélkül akadályozzon meg minden illegális beutazást" - jelentette be Friedrich Merz, a CDU elnöke Berlinben.

Hozzátette: mivel az uniós szabályok nem működnek, választási győzelme esetén a német jogszabályoknak adna elsőbbséget. Az intézkedés kimondottan azokra is vonatkozna, akik "védelemre nyújtanak be igényt".

Merz emellett követelte, hogy a jelenlegi kormány helyezze tömegesen őrizet alá az országból kiutasított személyeket, ne hagyja magára a tartományokat a visszatoloncolások végrehajtásában, és a lehető leggyorsabban szabadítson fel épületeket (üresen álló laktanyákat, zárt területen fekvő konténerlakásokat), hogy a jelenleginél sokkal több kiutasított személyt tudjanak őrizet alá helyezni.

Szerinte rendkívül aggasztó, hogy csupán 750 ilyen hely áll rendelkezésre, miközben Németországban 42 ezer kiutasított személy várakozik - esetükben a kitoloncolás már végrehajtható. Ezen kívül további 180 ezer embert is kiutasítottak a hatóságok, de őket egyelőre tolerálják.

A CDU vezetője úgy véli, hogy a jogszabályokat úgy kell átalakítani, hogy lehetőség nyíljon minden kiutasítandó bűnöző és veszélyesnek minősített egyén határozatlan ideig tartó őrizetbe vételére, amíg a kiutasításuk meg nem történik. Továbbá, javasolja, hogy a rendőrség az ellenőrzések során jogot kapjon a kiutasított személyek letartóztatására is.

Merz - mint mondta - nem akarja elfogadni, hogy a mannheimi, a solingeni és az aschaffenburgi támadások megszokottá váljanak. Azt is kiemelte, hogy kizárólag olyan pártokkal hajlandó kormánykoalícióra lépni, amelyek támogatják követeléseit.

"Nem áll szándékomban más irányba terelni magam. Akik velem szeretnének haladni, azoknak alkalmazkodniuk kell ehhez az öt alapelvhez. Ezekben a kérdésekben a kompromisszumok már nem jöhetnek szóba."

Szintén teljes fordulatot ígért a migrációs politikában a CDU bajor testvérpártjának, a CSU-nak az elnöke. Markus Söder szerint gyakorlatilag le fogják zárni a határokat az illegális migráció előtt.

"Azt kell mottóként kitűznünk, hogy a biztonság mindenekelőtt" - jelentette ki. Németország egy humánus ország, de ez az elv "nem mehet a saját lakosság kárára". Ha a CDU-CSU kerül kormányra, akkor a migrációs politika alapelve a "nulla tolerancia, nulla kompromisszum" lesz - fűzte hozzá.

Szerinte a fő cél az, hogy csökkentsük a beérkezők számát, miközben növeljük a távozókét. Ehhez pedig elengedhetetlenek a rendszeres kitoloncolások.

Ez azt jelenti, hogy a CDU-CSU határozottan ellene fordul Angela Merkel, a CDU korábbi vezetőjének évtizedekig tartó bevándorláspolitikájának, és alapvetően hasonló nézeteket képvisel, mint a magyar kormány. Az utóbbi években számos európai állam már szigorította a migrációs intézkedéseit, és a legnagyobb magyar ellenzéki párt, a Tisza Párt is szigorú migrációs politikát hirdetett, valamint meg kívánja őrizni a déli határkerítést.

Merkel a 2015-ös migrációs válság idején és azt követően nagyszámban engedett be menedékkérőket az országba, elsősorban humanitárius indokokra hivatkozva, szinte bármiféle komoly szűrés nélkül. Az utóbbi években a migrációs nyomás továbbra is megmaradt: tavaly például a német hatóságok negyedmillió menekültkérelmet regisztráltak.

A tömeges és illegális migráció valós problémákat generál Németországban, amit a statisztikák is egyértelműen tükröznek. A Német Szövetségi Bűnügyi Hivatal legfrissebb adatai alapján 2023-ban több mint 2,2 millió gyanúsítottat regisztráltak különféle bűncselekmények kapcsán. Ezen gyanúsítottak közül több mint 900 ezer nem német állampolgár, ami a teljes szám 41 százalékát jelenti.

A gyilkosságok és emberölések esetében 44 százalék, a nemi erőszak és más szexuális jellegű bűncselekmények esetében 37 százalék, a rablások esetében 46 százalék volt a nem német állampolgárok aránya.

2023-ban Németország lakosságának 15,2%-a külföldi állampolgár volt, ami arra utal, hogy a bűncselekményekkel gyanúsított személyek körében a külföldiek aránya két- vagy akár háromszorosa is lehetett a társadalom átlagához képest.

Az újabb késeléses támadást természetesen minden parlamenti párt elítélte - Olaf Scholz kancellár is elismerte, hogy "ez így nem mehet tovább", és mindent meg kell tenniük, hogy ilyen dolgok ne történhessenek meg a jövőben.

A migráció terén a legradikálisabb programot az Alternatíva Németországért (AfD) képviseli, amelynek elnöke, Alice Weidel nagyszabású visszatelepítést, úgynevezett remigrációt helyezett kilátásba az illegális vagy beilleszkedni képtelen bevándorlók esetében hatalomra kerülése esetén - a radikális jobboldali párttal ugyanakkor egyetlen más párt sem hajlandó szövetkezni.

A legújabb felmérések alapján a választók körében a CDU-CSU pártszövetség a legnépszerűbb, hiszen a szavazók 30%-a őket támogatja. Ezt követi az AfD, amelynek támogatottsága 21%-ra rúg. A Német Szociáldemokrata Párt a harmadik helyen áll 15%-kal. A Zöldek 14%-os részesedéssel bírnak, míg a liberális pártokra mindössze 4%-os támogatottság jut. A radikális baloldali pártok, mint a Die Linke és a Sahra Wagenknecht Szövetség, 4-5%-os arányra számíthatnak a jelenlegi helyzet szerint.