Két kardszárnyú delfin szenvedélyes nyelves csókot váltott, és az elképesztő pillanatot videóra rögzítették.
Az elmúlt évtizedekben nem lehetett egyértelműen eldönteni, hogy csak fogságban, vagy a vadon élő kardszárnyú delfinek is csókolóznak-e. A kérdésre egy amatőr kutatócsoport adott választ.
A kardszárnyú delfinek nem csupán a csapatmunkájukról híresek, és arról, hogy akár egy 15 méter hosszú yachtot is képesek elsüllyeszteni, hanem van egy rendkívül érzelmes oldaluk is. 2024 januárjában spanyol kutatók egy különleges megfigyelést végeztek, amely során víz alatti kamerájuk segítségével rögzítették, ahogy két delfin gyengéd nyelves csókot váltott egymással. Ez a pillanat nemcsak a delfinek intelligenciáját, hanem a közötti érzelmi köteléket is tükrözte, ami még inkább lenyűgözővé teszi ezeket a csodálatos lényeket.
A nyelvrágcsálás néven ismert jelenséget korábban már sikerült a fogságban élő kardszárnyú delfineknél megfigyelni, ám nem lehetett tudni, hogy ez egy természetes viselkedés, vagy a fogság egyik hozadéka. A spanyol kutatók ezért a norvég Kvænangen-fjordoknál végeztek megfigyelést, hogy kiderüljön, vajon a vadon élő példányok is tesznek-e ilyesmit.
A felvételen jól látható, hogy a két felnőtt kardszárnyú delfin többször is egymás ajkára tapad, ami arra utal, hogy ez a viselkedés nem véletlen, hanem tudatosan megnyilvánuló cselekedet. A jelenetet egy GoPro kamera örökítette meg, és összesen 1 perc 49 másodpercig tartott, három különböző epizódra bontva: egy 10 másodperces, egy 26 másodperces és egy 18 másodperces részletből állt. A legutolsó csók után a delfinek elváltak egymástól, és különböző irányokba úsztak el - erről számolt be a Live Science.
Ez a viselkedés hasonló ahhoz, amit 2013-ban a Loro Parque állatkertben, Tenerife szigetén láttak a szakemberek. Akkor "az egyik egyed kidugta a nyelvét, míg a másik finoman csipegette azt" - írják az Oceans című tudományos lapban megjelent publikáció szerzői.
A fehér bálnák, más néven belugák körében korábban is megfigyeltek hasonló viselkedési formákat. A kutatók megállapították, hogy ez a tevékenység, amely különösen a fiatal példányok esetében gyakoribb, hozzájárul a társas kapcsolatok megerősítéséhez. Ezen viselkedési minták nem csupán a cetfélék szociális kötelékeit erősítik, hanem a motoros készségeik fejlesztésében is fontos szerepet játszanak.
