A vulkán Izlandon olyan hirtelen tört ki, hogy még a szakértők is döbbenten álltak a fejlemények előtt.
A Sundhnúkagigjarö vulkán kitörése 2025. július 16-án történt az izlandi Reykjanes-félsziget közelében található Grindavík település mellett. A látványos eseményről készült felvételt a Állami Rendőrség Közvédelmi Osztálya készítette – Fotó: AFP.
Április után újra felhasadt a föld Izlandon, a Reykjanes-félsziget híres turisztikai látványossága, a Kék Lagúna közelében. Habár ez a tizenkettedik vulkánkitörés 2021 március óta, a szerdai esemény még a szakértők számára is váratlanul érkezett. A földfelszín körülbelül két kilométer hosszan repedt meg, és a lávafüggöny-kibocsátás helyi idő szerint 3 óra 53 perckor kezdődött. Szerencsére a vulkánfigyelés folyamatosan zajlik, így a szakemberek már éjfél tájékán észlelték a közelgő vulkáni aktivitás jeleit, lehetőséget biztosítva a térség gyors evakuálására. Jelenleg a vulkánkitörés nem közvetlen veszélyforrás, azonban a vulkáni gázok – mint a kén-dioxid, kén-hidrogén és szén-dioxid – kibocsátása komoly problémákat okoz, különösen a Keflavík nemzetközi repülőteret is magában foglaló területen.
Az izlandi Reykjanes-félszigetet hosszú évszázadokig elkerülték a pusztító vulkánkitörések, nyolcszáz éven keresztül nyugalom volt e területen, és talán ennek is köszönhető, hogy Izland délnyugati részén él a szigetország népességének nagy része. A nyugalom 2021-ben szakadt meg, amikor a Fagradalsfjall területen kezdődött egy közel fél éven keresztül tartó vulkánkitörés. Két ismétlés után, 2023 végén aztán új területen folytatódtak a kitörések, amik már nagyobb veszélyt jelentettek, mivel Svartsengi közelében van az ország egyik legnagyobb turisztikai bevételét hozó Kék Lagúna, mellette pedig a több tízezer embert energiával és meleg vízzel ellátó geotermális erőmű.
A kezdeti, intenzív földrengések szó szerint szétszabdalták a békés, mindössze 3800 lakosú halászfalu, Grindavík települését, amely gyakorlatilag lakhatatlanná vált. A Sundhnúkur hasadékzónában 2023 decemberében először bukkant fel magma, ez már a kilencedik ilyen esemény ebben a térségben. Jelenleg nem okozott jelentős kárt a vulkáni aktivitás, de ez csak annak volt köszönhető, hogy több méter magas földsáncokat emeltek Grindavík körül, valamint a közeli Kék Lagúna és Svartsengi erőmű védelmére. Az ilyen megelőző intézkedések több mint egymilliárd euróba kerültek, és nem meglepő, hogy a turisták számára újra és újra megnyitják a Kék Lagúnát. Kedd éjjel kétszáz vendég tartózkodott a helyi szállodákban, akiket az előzetes jelek észlelésének köszönhetően sikerült időben evakuálni.
A vulkánkitörés teljesen váratlanul érkezett, hiszen a felszínemelkedési adatok és a magmafelhalmozódási modellek alapján a szakértők inkább a kora őszi időszakra jósolták a következő vulkáni aktivitást. Ez rávilágít arra, hogy mennyire összetett feladat a természet folyamatait pontosan megérteni és előrejelezni. A magma nyomása korábban tört utat magának a két-három kilométer vastag földkéreg kőzetein, és hirtelen felszínre törése figyelmeztet arra, hogy ezek a jelenségek rendkívül kiszámíthatatlanok. Az ilyen kitörések gyakran csak néhány perccel, esetleg fél órával a bekövetkezésük előtt adnak nyomokat, de ez a rövid időszak is kulcsfontosságú lehet. A vulkanológusok számára óriási feladatot jelent, hogy amikor a látszólagos nyugalom uralkodik, és az előrejelzések későbbre teszik a vulkáni aktivitást, folyamatosan figyelemmel kísérjék és értelmezzék a beérkező jeleket – mint például a földrengéseket és a felszínemelkedést – hogy a lehető legjobb döntéseket hozhassák.
A kedd este csendesen indult, ám éjfél körül váratlanul megérkeztek az első földrengések, melyek fokozatosan egyre gyakoribbá váltak. Fontos megemlíteni, hogy ezek a rengések viszonylag enyhék voltak, és csak a kitelepített, érzékeny műszerek képesek észlelni őket. Éjfél után nem sokkal, körülbelül 1 óra tájban, a felszínemelkedési adatok arra utaltak, hogy magma juthat a felszín közelébe. Mindezek alapján az éjszakai döntéshozók úgy határoztak, hogy sürgősen ki kell telepíteni a lakosságot a Kék Lagúna szállodáiból és Grindavíkból. Nem sokkal később, 4 óra előtt, a vulkánkitörés is megkezdődött. Ez az esemény rávilágít arra, hogy a vulkáni aktivitás előrejelzése lehetséges, de ehhez elengedhetetlenek az érzékeny műszerek és a megfelelő szakértelemmel rendelkező szakemberek, akik éjjel is készen állnak a beavatkozásra. Hosszú hónapok nyugalma után is résen vannak, és észlelik a vulkán aktivitásának váratlan jeleit. Gyorsan tudnak döntést hozni a kitelepítésről, és hatékonyan együttműködnek a polgári védelemmel a lakosság biztonsága érdekében.
Egyelőre nem tudni, hogy milyen hosszú lesz a vulkáni működés: az áprilisihoz hasonló rövid idejű vagy a tavaly augusztusi intenzív kitöréshez hasonló. A kitörés kezdeti intenzitása nem túl nagy, másodpercenként 600-700 köbméter (korábban ez az érték elérte a másodpercenként 2000-3000 köbméteres értéket is) magma tört a felszínre a két kilométer hosszan megnyíló hasadékból. A hasadék helyzete egyelőre azt jelzi, hogy közvetlen veszély nincs Grindavíkra és a Kék Lagúnára, de a helyzet akár gyorsan is változhat.
A láva tömege főként keleti irányba terjed, azonban az időjárási körülmények nem kedvezőek. A vulkáni gázok sűrű szmogot generálnak, amely a Reykjanes-félsziget nyugati részét sújtja. Itt nem csupán a gázok találják meg az utat, hanem a szél is magával hozza a vulkáni kőzetüveg apró darabkáit, köztük a Pele hajának vagy a helyiek által boszorkányhajnak nevezett, vékony kőzetüveg szálakat, amelyek szintén komoly veszélyt jelentenek a légzőrendszerre. A térségben az iskolák és nyári táborok bezártak, és a hatóságok azt tanácsolják a lakosságnak, hogy lehetőség szerint kerüljék a szabadban való tartózkodást.
A vulkánkitörést, annak eseményeit folyamatosan követjük a Tűzhányó Blog Facebook-csoportban.
