Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország az Európai Bírósághoz fordul, hogy megkérdőjelezze az orosz energiaforrások kivezetésére vonatkozó intézkedéseket.
Magyarország jelentős mértékben támaszkodik az orosz fosszilis energiahordozókra. A miniszterelnök a Kossuth Rádióban kifejtette, hogy az orosz olajról és földgázról való uniós leválás "nyílt ellentmondásban áll az európai jogi normákkal" és az európai országok közötti együttműködés szellemével.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy Magyarország ellenezni fogja az Európai Uniónak azt a tervét, amely az orosz energiaimport 2027 végéig történő leállítására irányul. Az ország jogi lépéseket tervez, és az ügyet az uniós bíróság elé kívánja vinni.
A Kossuth Rádióban a miniszterelnök kifejtette, hogy Brüsszel, miután folyamatosan megakadályozta az orosz energiával szembeni szankciók bevezetését, "új megközelítést talált ki: az orosz energia behozatalát Európába immár nem szankcióként, hanem kereskedelempolitikai lépésként kezelik. Miközben a szankciók bevezetéséhez egyhangú döntés szükséges, a kereskedelempolitikai intézkedésekhez elegendő a többségi szavazat."
A miniszterelnök az interjú során kifejtette, hogy ez a cselekmény "nyílt provokáció az európai jogrendszer ellen, valamint a közös együttműködés elveinek lábbal tiprása." Hozzátette, hogy különböző módszerekkel kíván fellépni ezzel szemben: az Európai Bírósághoz fog folyamodni, és keresi azokat a lehetőségeket is, amelyek nem jogi jellegűek.
A tengerpart nélküli Magyarország továbbra is jelentős mértékben támaszkodik az orosz fosszilis energiahordozókra. Azóta, hogy Moszkva 2022-ben megkezdte teljes körű invázióját Ukrajna ellen, az ország folyamatosan mentességekért lobbizik, és az uniós szankciók ellen vétóval próbálja megvédeni érdekeit.
A múlt héten Washingtonban tett látogatása alkalmával Orbán Viktor a Fehér Házban folytatott megbeszélés során Donald Trump amerikai elnökkel sikerült elérnie, hogy két orosz energetikai óriásvállalat számára mentességet kapjon az Egyesült Államok által bevezetett szankciók alól.
Orbán a Trumppal folytatott megbeszélését követően a magyar médiának tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy Magyarország "teljes mentességet kapott a szankciók alól" a Török Áramlat gázvezetéken keresztül szállított orosz gáz, valamint a Barátság vezetékből származó kőolaj tekintetében.
Orbán Viktor így fogalmazott: "Kértük az elnök úr segítségét a szankciók feloldásában." Hozzátette, hogy a megállapodás megszületett, és az elnök kijelentette, a szankciók nem érintik ezeket a két vezetéket. Ezzel szemben Marco Rubio, az amerikai külügyminiszter, pénteki nyilatkozatában egyértelműen cáfolta a magyar kormány állításait, hangsúlyozva, hogy a mentesség, amely lehetővé teszi az orosz kőolaj és földgáz folyamatos importját Magyarországra, csupán egy évre vonatkozik.
Magyarország a tárgyalások keretein belül elfogadta, hogy amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárol - tájékoztatott az amerikai külügyminisztérium. Hozzátették, hogy a megkötendő szerződések becsült értéke körülbelül 600 millió dollárra rúg.
Pénteki interjújában Orbán Viktor újra hangsúlyozta, hogy a Donald Trumppal fennálló közeli kapcsolata kulcsfontosságú szerepet játszott a mentesség megszerzésében. Kiemelte, hogy ez a mentesség addig lesz érvényben, amíg ő és az amerikai elnök is hivatalban maradnak.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az orosz energiához való folyamatos hozzáférés "létfontosságú" Magyarország számára, és figyelmeztetett arra, hogy ennek megszüntetése súlyos gazdasági következményekkel járhat. Ezzel szemben azonban sokan kétségbe vonják ezt az állítást, és eltérő véleményeket fogalmaznak meg a helyzet súlyosságát illetően.
Május elején az Európai Unió bejelentette, hogy minden 27 tagállamnak 2027-ig fokozatosan le kell állítania az orosz energiaforrások, köztük a cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzését. Ez a lépés a tagállamok számára egy új irányt szab, és célja a függetlenség növelése az orosz energiaellátástól.
A kivonás fokozatosan történik majd, az új és rövid távú szerződések 2025 végéig történő betiltásával kezdve.
A második fázisban a hosszú távú megállapodások, amelyek az orosz gázszállítmányok körülbelül kétharmadát érintik, 2027 végéig érvényüket vesztik.
Újabb szigorításokat léptetnek életbe az orosz olajat titokban szállító rejtett flották tevékenységének korlátozására, továbbá megkezdődnek az orosz urán és egyéb nukleáris anyagok importjának leállítási intézkedései is.
Minden egyes tagállamot arra kérnek, hogy dolgozzon ki egy egyedi nemzeti tervet, amelyben részletesen bemutatja, milyen stratégiákat alkalmaz az orosz gáz, nukleáris energia és olaj fokozatos eltávolítására az energiaszerkezetéből.
Az Európai Unió 2024-re vonatkozó becslések szerint körülbelül 23 milliárd eurót fordít orosz fosszilis tüzelőanyagokra, ami lényegesen meghaladja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás összegét. Ez a helyzet már régóta feszültségek forrása a tagállamok között, és a Kijev által folyamatosan megfogalmazott kérések ellenére eddig nem sikerült közös nevezőre jutniuk az orosz energiaforrások teljes kiiktatásában.
Az év kezdetén 10 uniós ország – köztük a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Írország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Svédország – közösen fogalmazott meg egy levelet, amelyben sürgetik az orosz gáz teljeskörű tilalmát, beleértve a folyékony földgáz (LNG) importját is.
"Oroszország háborús erőfeszítéseinek fenntartására való képessége szorosan összefonódik az energiabevételeivel" - fogalmazták meg.
Magyarország és Szlovákia viszont kifejezték ellenállásukat a szankciókkal szemben, arra hivatkozva, hogy ezek kedvezőtlen hatással lennének saját nemzeti gazdaságaikra, valamint az Európai Unió versenyképességére is.
