Orbán Viktor szavai szerint: "A pénz nem bocsát ki szagokat, de a birtokosának karaktere annál inkább érződik."
Ukrajnán és Oroszországon túl az OTP jelentős szereplőként jelenik meg a Balkánon, Moldovában és Közép-Ázsiában is - mutatott rá. Orbán Viktor azt mondta, ha végre sikerül lezárni a háborút - és a magyar kormány ezért dolgozik -, óriási lehetőségek nyílnak majd meg a ma még háborús piacokon, és biztos abban, hogy az OTP ennek nyertese lesz. Közölte, az OTP olyan teljesítményt tesz le minden évben a magyar nemzetgazdaság asztalára, ami "előtt meg kell emelnünk a kalapunkat és meg is emeljük".
Elmondta, Magyarországon a nominális GDP értéke 2026-ban 95 ezer milliárd forint lesz, az államadósság 73,2 százalék, a költségvetési hiány 3,7 százalék, és lesz legalább 4,7 millió munkavállaló. Hozzátette, az állami vagyon mértéke 2023 végén 22 939 milliárd forint volt, ez 2010 óta 97 százalékos növekedés. Összehasonlította a részvényesi közgyűlést az ország működésével. Úgy fogalmazott, a politika mutat hasonlóságokat, de "az ország nem részvénytársaság", a részvényeket nem lehet eladni, ha nem tetszik az irány, az etikai kódex szerint "itt élned, halnod kell".
Orbán Viktor azt mondta, az állam részvényesei tízmilliónyian vannak, ebből nyolcmillió szavazati joggal rendelkezik. Magyarországon "csak négyévente van részvényesi közgyűlés", és hozzájuk képest az OTP részvényesei "nagyon is lágyszívűek".
A miniszterelnök a kormány álláspontját fejtette ki, utalva arra, hogy az ellenzék képviselőiből álló felügyelőbizottság is működik, és bízni fog abban, hogy az OTP-nél ez a testület hatékonyabban végzi el a feladatát. Kiemelte, hogy a kabinet bankokra vonatkozó alapelvei között szerepel az a megközelítés, miszerint mindig a kisebb szereplők, tehát az emberek érdekeit helyezi előtérbe a nagyobbakkal szemben. Hangsúlyozta, hogy akik bankellenességet látnak ebben, tévednek, hiszen a pénzügyi rendszerben, akárcsak az élet más területein, az egyensúly megteremtése a legfontosabb. Ezt a kormánynak kell biztosítania, és "ideális esetben az Önök egyetértésével" - tette hozzá.
A második alapelvként hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a bankszektor kulcsfontosságú ágazat, és a bankok fejlődése elengedhetetlen, hiszen „nincs olyan, hogy egy gazdag ország szegény bankokkal bírjon”. Harmadik alapelvként rámutatott, hogy Magyarország kedvező nemzetközi pozíciójában a bankrendszer is jelentős szerepet játszik. Az utóbbi évek során a magyar bankszektor, különösen az OTP, számos megállapodást kötött a kormányzattal - tette hozzá.
Úgy fogalmazott, hogy közös erőfeszítéssel sikerült semlegesíteni a "devizahitelek ketyegő, időzített bombáját". Hozzátette, hogy az OTP jelentős szerepet vállal a diákhitel terén, akárcsak a sikeres közös kezdeményezés, amely a babaváró kölcsönre épül. A miniszterelnök megjegyezte, hogy igazi hungarikum és világszám, hogy a bankszektor képes bekapcsolódni a népesedéspolitikai kérdések kezelésébe. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a bankok révén 2025 áprilisának közepéig több mint 271 ezer kölcsönt folyósítottak. A közös programok között említette a munkáshitelt és a fiatalokat támogató ötszázalékos lakáshitelt. Utóbbit részletezve jelezte, hogy a bankrendszer vállalta, hogy 2025. április 1. és 2025. október 31. között legfeljebb ötszázalékos kamatozású hitelt kínál a fiatalok számára.
Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy az 1990-es években, valamint a kétezres évek elején széles körben elterjedt az a nézet, miszerint a bankok tulajdonosainak nemzetisége lényegtelen.
Kiemelte, hogy 2008-ban a külföldi tulajdonú bankok szinte azonnal kiszivattyúzták a pénzüket Magyarországról, ezzel leállítva a hitelezést, és így mi, magyarok, egyfajta "kiszáradás" állapotába kerültünk. Hangsúlyozta, hogy a kormány 2010 óta azon fáradozik, hogy a magyar bankszektor legalább ötven százalékban hazai kézben legyen, és ezt a célt sikerült is megvalósítaniuk.
