Olyan úttörő adópolitikai kísérlet vette kezdetét, amely jelentős hatással lehet az egész magyar gazdaságra.
Október elsejétől kezdve a háromgyermekes édesanyák számára véget ér a személyi jövedelemadó (SZJA) fizetése Magyarországon. Ez a történelmi jelentőségű intézkedés nem csupán anyagi támogatást nyújt a családoknak, hanem motivációt is teremt a munkavállalásra, továbbá erőteljes üzenetet közvetít a kormány családpolitikai irányvonaláról. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy ez a lépés 200 milliárd forintos bevételkiesést, munkaerőpiaci torzulásokat és fenntarthatósági kihívásokat is magával vonhat. Így a magyar modell nemcsak egyedülálló, hanem heves vitákat is generálhat mind belföldön, mind nemzetközi szinten.
Október elsejétől új fejezet nyílik a magyar adózási rendszerben. Egy jelentős változás lép életbe, amely számos édesanya életét könnyíti meg. A háromgyermekes nők, függetlenül attól, hogy a gyermekeik még kiskorúak vagy már felnőttek, élethosszig tartó személyi jövedelemadó-mentességet élvezhetnek. Ez azt jelenti, hogy a munkával szerzett jövedelmük után soha többé nem kell SZJA-t fizetniük, így anyagilag is könnyebben boldogulhatnak.
A döntés üzenete világosan megfogalmazódik: a kormány hangsúlyozza, hogy a gyermeknevelés kiemelkedő társadalmi értékkel bír. Ez az állam első olyan lépése, amely nyíltan elismeri, hogy a három vagy több gyermeket nevelő anyák munkája nem csupán a családon belül, hanem a társadalom egészére nézve is pótolhatatlan. A jövő évtől pedig a kétgyermekes anyák számára is bevezetésre kerül ez a támogatási rendszer.
A szabály alapvető lényege, hogy azok az édesanyák, akik három vagy annál több gyermek után jogosultak családi pótlékra, vagy akik korábban legalább tizenkét éven keresztül éltek ezzel a támogatással, teljes mértékben mentességet kapnak. Nincs jelentősége annak, hogy a gyerekek még kicsik, vagy már felnőttek és elhagyták a családi otthont – a jogi státusz megléte a lényeges tényező.
De mit is jelent mindez a gyakorlatban? Hogyan alakulnak az adóbevallások, mi történik a járulékokkal, és milyen sorrendben érdemes figyelembe venni a kedvezményeket? Ezekre a kérdésekre Szadai András adótanácsadó, a WTS Klient üzletágvezető partnere nyújtott világos útmutatást az Index számára.
Októbertől, tehát most szerdától a mentesség széles körben érvényesül. Nemcsak a munkabérre vonatkozik, hanem a vállalkozói kivétre, a megbízási díjra és más munkajövedelmekre is. Van azonban egy fontos kitétel: a járulékokat továbbra is fizetni kell, de létezik egy plusz könnyítés. Ha a családi adókedvezményt az anya nem tudja teljes egészében kihasználni, a megmaradt részt járulékkedvezményként elszámolhatja. Ez még jobban mérsékli a terheit, kevesebb járulék marad befizetendő.
Ez az első szempont, amelyet figyelembe kell venni az adóalap meghatározásakor. Csak ezt követően érvényesíthetők a további kedvezmények. Az új szabályozás nem csupán a családok anyagi helyzetét javítja, hanem a háromgyermekes anyák zsebében is több pénzt hagy. Ezzel párhuzamosan ösztönzi a munkavállalást is. Így a változás hatásai messze túlmutatnak a háztartások keretein: a gazdaság egészére is kedvező hatással bír.
A háromgyermekes édesanyák SZJA-mentessége nem aprópénz a költségvetésnek. Az elérhető becslések szerint éves szinten mintegy 200 milliárd forinttal csökkenhet az állam bevétele. Szadai András szerint ez már önmagában is jelentős tétel, különösen a mostani, magas hiány és ragadós infláció idején. A teljes képet végső soron a makroelemzők tudják megrajzolni. Egy biztos: ekkora bevételkiesést be kell illeszteni a költségvetési pályába, különben borulnak az egyensúlyi célok.
A kormány ezért a lépcsőzetes bevezetés mellett döntött, hogy mérsékelje az azonnali pénzügyi nyomást. Ezzel a teher nem egyetlen évre nehezedik, hanem időben eloszlik, ami lehetővé teszi a pénzügyi alkalmazkodás könnyebb kezelését. Ugyanakkor középtávon az intézkedés fenntartása rugalmasságot igényel. Számítani kell tartalékokra, átcsoportosításokra és fegyelmezett kiadáskezelésre. Más szavakkal: a kedvezmény üzenete erőteljes, a költségvetési számítások pedig alapos és precíz munkát követelnek.
"A mentesség várhatóan ösztönzi a belső keresletet, mivel a háromgyermekes családanyák nettó jövedelme jelentős mértékben emelkedik, ami hozzájárulhat a fogyasztás növekedéséhez. Ugyanakkor a jövedelemtöbblet egy része megtakarítás formájában is megjelenhet, így a keresletnövelő hatás nem feltétlenül lesz teljes mértékű. Ez az intézkedés tehát részben jövedelemátcsoportosítást, részben pedig keresletélénkítést céloz meg, amely mérsékelt, de kedvező hatással lehet a GDP-re, ugyanakkor a makrogazdasági következmények mértéke még mindig kétséges." - nyilatkozta Szadai András, a WTS Klient üzletágvezető partnere az Indexnek.
Hosszú távon az adómentesség új impulzusokat hozhat a háromgyermekes édesanyák munkába való visszatéréséhez. Különösen hasznos lehet ez a támogatás azok számára, akik a gyermeknevelés évei alatt háttérbe szorították karrierjüket, és most fontolgatják az újrakezdést. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a változás önmagában nem elegendő a nehézségek leküzdéséhez. A részmunkaidős lehetőségek eléggé korlátozottak, és a munkahelyi kötelezettségek és a családi élet összehangolása gyakran komoly kihívásokat jelent. Ezek a tényezők gátat vethetnek az adókedvezmények munkaerőpiaci hatásainak maximális kihasználásának.
Mindezeket figyelembe véve az anyagi ösztönzők szerepe vitathatatlan. Azok, akik munkába állnak, jelentősen megnövelhetik a havi bevételüket. Ez hosszú távon hozzájárulhat a nők munkavállalási arányának növekedéséhez, és segíthet abban, hogy a munka és a család közötti választás ne legyen olyan nehéz döntés, mint korábban. "Adótanácsadóként persze nem tudunk olyan mélyreható elemzéseket végezni, mint egy szociológus, de a tapasztalataink alapján van néhány elképzelésünk arról, hogy ezek a folyamatok milyen társadalmi következményekkel járhatnak."
Szadai András véleménye szerint a társadalmi hatások értékelése vegyes képet mutat. Az intézkedés sokak számára elismerést és megbecsülést hozhat, de egyúttal fontos kérdéseket is felvet az egyenlő bánásmód szempontjából. Mivel a mentesség kizárólag az édesanyákra vonatkozik, az apák kizárása feszültségeket generálhat, főleg azokban a családokban, ahol az apa vállalja a gyermeknevelés nagyobb részét. Az adótanácsadó hangsúlyozta:
A társadalmi támogatottság ugyanakkor magas, de a nemi szerepek körüli viták felerősödhetnek. A családi adókedvezmény persze továbbra is megosztható a házastársak között - ez részben enyhítheti az egyenlő bánásmód kérdését.
Kétségtelen, hogy ez a lépés tökéletesen illeszkedik a kormány családcentrikus politikájába. A szándék világos: a gyermekvállalás ösztönzése és a népességfogyás mérséklése. A kabinet egy ambiciózus tervet dolgozott ki, amely szerint 2029-re akár egymillió édesanya élvezheti az SZJA-mentesség előnyeit. Amennyiben ez a cél megvalósul, az adópolitikai kedvezmény hosszú távon hozzájárulhat a születések számának növekedéséhez. Az üzenet egyértelmű: a gyermekvállalás érték, amelyet az állam kézzelfogható módon ismer el és támogat.
Az említett témának azonban csupán ez az egyik aspektusa. A gyermekvállalás egy rendkívül bonyolult és sokrétű döntési folyamat, amelyet nem csupán anyagi motivációk befolyásolnak. A lakhatás minősége, a család biztonsága, a munka és a magánélet egyensúlya, valamint a jövőbeli elképzelések mind-mind kulcsszerepet játszanak ebben a kérdésben. Az SZJA-mentesség tehát önállóan nem elegendő ahhoz, hogy jelentős demográfiai változásokat idézzen elő, de mégis fontos lépcsőfok lehet a megoldás felé. Olyan alapkövet jelent, amely hozzájárulhat a családalapítás iránti kedv növeléséhez, erősítve ezzel a jövő nemzedékeinek születését.
Fontos megemlíteni, hogy a mentesség nem gyakorol közvetlen hatást a munkáltatói járulékokra, így első pillantásra nem torzítja a munkaerőpiaci versenyt. Ugyanakkor lehetséges, hogy a munkáltatók előnyben részesítik az SZJA-mentes munkavállalókat, mivel az azonos bruttó bér ellenére magasabb nettó jövedelmet tudnak kínálni számukra. Ez apró torzulást okozhat a béralkukban és a munkaerő-kiválasztás során, különösen a versenyszférában, ahol a verseny élesebb lehet.
Nemzetközi kitekintésben a magyar modell szinte példa nélküli. Más országokban nem jellemző, hogy az adórendszer élethosszig tartó mentességet adjon a gyermekek száma alapján. Ott inkább adókedvezményekkel, családi pótlékokkal vagy különféle gyermekgondozási támogatásokkal segítik a szülőket. Éppen ezért a mostani magyar intézkedést nehéz közvetlenül összevetni más államok gyakorlatával.
Szadai Andrá szerint a nemzetközi példák mégis adnak némi támpontot: a célzott támogatások általában kedvező társadalmi visszhangot kapnak. Az emberek értékelik, ha a gyermeknevelést konkrét pénzügyi előnyök is kísérik. De a kérdés mindenhol ugyanaz: mennyire fenntartható hosszú távon az adott rendszer? Az adómentesség nagylelkű és erős gesztus, de a költségvetés teherbírása mindig korlátokat szabhat. A magyar modell így egyszerre kelt érdeklődést és vitát. Egy különleges kísérlet, amelynek eredményeire nemcsak itthon, hanem Európában is sokan figyelnek majd.
"A jelenlegi gazdasági környezetben, amelyet magas infláció, jelentős költségvetési hiány és lassuló gazdasági növekedés jellemez, az SZJA-mentesség fenntartása komoly kihívást jelent. Rövid távon az intézkedés még kezelhető, de középtávon a fiskális mozgástér szűkülése miatt újabb kiigazításokra lehet szükség. A fenntarthatóság tehát nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is, amely a jövőbeli költségvetési prioritásoktól függ" - összegezte az Indexnek Szadai András adótanácsadó.
Október elsejétől Magyarország egy izgalmas és különleges adópolitikai kísérletbe kezd. Ez az intézkedés nem csupán pénzügyi megkönnyebbülést nyújt a családok számára, hanem ösztönzi a munkavállalást és szimbolikus elismerést ad a gyermeknevelés társadalmi értékének. Ugyanakkor jelentős költségvetési kihívásokkal is szembesülünk, és hosszú távon kérdéseket vet fel a fenntarthatóságról, a munkaerőpiacra gyakorolt hatásokról, valamint az egyenlő bánásmód megőrzéséről. Egy dolog biztos: a magyar modell nemcsak hazánkban, hanem az egész európai térségben is figyelmet kelt, mivel ritka példát mutat arra, hogyan lehet az adópolitikát közvetlenül és tartósan összekapcsolni a demográfiai célokkal.
