A pszichológusok szerint a piros fehérnemű viselése a dominancia jele, ám ez a nézet valójában csupán egy nagy tévhit. Az álszakértők inváziója elárasztotta a médiát, ami miatt a legnagyobb brit és amerikai újságok sorra törlik a cikkeiket.

Évek óta nem létező emberek, hamis profilok, sőt mesterséges intelligenciák is "szakértettek" a brit és amerikai sajtóban - sokszor egészen banális, de néha érzékeny témákban is. A lebukás most jött el: több rangos kiadó tömegesen töröl vagy módosít cikkeket, miután kiderült, hogy a hivatkozott források valójában nem is léteznek.

A Press Gazette nyomozó cikke, amelyet a Mediapiac is szemlézett, rámutatott, hogy a News UK, a Reach (a Mirror és az Express kiadója), a Yahoo News, sőt még a Telegraph és a HuffPost UK is érintett a botrányban. Az érintett lapok archívumaiban olyan cikkekre bukkantak, amelyekben hamis identitású "szakértők" adtak nyilatkozatokat, és meglepő módon a szerkesztők sem észlelték ezt a súlyos hibát.

A hamis nyilatkozatok sok esetben nem orvosi vagy technológiai szakirodalmakban bukkannak fel, hanem inkább életmóddal foglalkozó tartalmakban. Például olyan állításokat találhatsz, mint hogy mit árul el rólad, ha piros alsóneműt viselsz, vagy milyen hatással van a "csillárszex" egyesek életére. Ezekhez gyakran hivatkoznak "pszichológusokra", "kapcsolati tanácsadókra" vagy "szexuálterapeutákra" - csakhogy az említett szakemberek valójában sosem léteztek.

Barbara Santini, akit szakértőként emlegetnek, sajnos nem volt elérhető személyesen. Az ő szakmai tudása és tapasztalata érdekes, de a közvetlen kapcsolatfelvétel sajnos nem valósult meg.

A háttérben sokszor olyan cégek tevékenykedtek, amelyek CBD-termékeket, vape-eszközöket vagy éppen szexuális segédeszközöket árusítanak. Ezek a vállalkozások azon igyekeztek, hogy bejussanak a jelentős hírportálok cikkeibe, ezzel növelve láthatóságukat a Google keresési találatai között.

A kulcs egy újságírók által kedvelt platform: a ResponseSource, amely arra szolgál, hogy a riporterek kérdéseket tegyenek fel szakértőknek. Normál esetben itt valódi források válaszolnak - ám néhány marketingügynökség rájött, hogyan lehet regisztrálni nem létező személyeket, akik ezután hónapokon, éveken át szakértettek gond nélkül.

Az eredmény: több mint száz cikk született a brit médiában, amelynek alapjául kamu profilok szolgáltak. És mivel ezek gyakran gyors, alacsony költségű anyagok voltak, sok esetben senki sem nézte meg alaposan, ki is az idézett "szakértő".

A mesterséges intelligencia fejlődése egy új dimenzióba helyezte a problémát. Nem csupán új nevek és ál-háttérinformációk láttak napvilágot, hanem olyan válaszok is, amelyeket az AI generált, és amelyeket a szerkesztők szó szerint átvettek.

A ResponseSource tulajdonosa, Tom Ritchie elismerte, hogy a rendszerük sebezhető volt, de azt állítja: a válaszok többsége továbbra is valódi emberektől származik. Ugyanakkor dolgoznak egy új verifikációs rendszeren, amely kiszűrné a nem valós profilokat.

A botrány egy régi, ám annál kényesebb problémára hívja fel a figyelmet: az online médiában gyakran a gyorsaság válik a legfontosabb tényezővé a források ellenőrzésével szemben. Míg a szerkesztők fáradhatatlanul próbálnak tartalmat generálni, a marketingesek és SEO-szakértők ügyesen kihasználják a keletkező hézagokat.