Putyin háborújában a gyerekek játékait is átalakítják, hogy azok a gyilkolás eszközeivé váljanak.
A harcoló robotok témája izgalmas és egyben ijesztő. Nem csoda, hogy az ENSZ egyik munkacsoportja már foglalkozik a kérdéssel. Mindeközben az orosz-ukrán háború három évében komoly fejlesztéseket végeztek a pilóta nélküli repülők hadi alkalmazásában. Az ukrán haderőben például létrejött a legénység nélküli fegyverek - szárazföldi, légi, vízfelszíni és vízalatti drónok - haderőneme. Az Index a jövő háborús eszközeiről Kemény Jánost, a John Lukacs Intézet munkatársát kérdezte.
A 2022 februárjában kezdődött orosz-ukrán konfliktus új dimenziókat nyitott a légi és tengerfelszíni hadviselés terén – véli Kemény János, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Az Indexnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy míg a légi hadviselésben már a háború előtt is megfigyelhettük a hobbidrónok alkalmazását, a földfelszíni hadszíntéren az új technológiák még mindig csak kezdeti stádiumban vannak, számos technológiai kihívás miatt.
Az Iszlám Állam és más, konfliktusok által sújtott régiókban működő kisebb csoportok már több mint egy évtizede próbálkoznak a hobbidrónok katonai célú felhasználásával, gyakran csak korlátozott eredményekkel.
Az orosz-ukrán konfliktus során egyaránt megfigyelhető, hogy a civil hobbidrónokat hadi alkalmazásra módosították, míg a kifejezetten katonai célokra tervezett drónok folyamatos fejlesztésen mentek keresztül.
Egy civil drón önállóan is képes valós idejű felderítési feladatokat ellátni, ami rendkívül értékes eszköz lehet egy parancsnok kezében. Ezt követően megjelentek a bombázó drónok, amelyek 3D nyomtatott stabilizátorokkal felszerelt kézigránátokat, valamint egyéb speciális repesztölteteket tudtak precízen célba juttatni.
- magyarázta az NKE kutatója, aki hozzátette: ezt követően jelentek csak meg a támadó célú pilóta nélküli repülők, amelyek közül az "öngyilkos" FPV (First Person View) drónok kapták a legtöbb figyelmet.
Az ellenséges fedezékek felszámolására hozták létre a "sárkánydrónokat", amelyek termit, vagy egyéb erősen gyúlékony anyagok alkalmazásával erdősávok felégetését végezték. A háború során folyamatosan kísérleteztek és különböző feladatokat kombináltak egymással a hordozó drónok az FPV-ket a megsemmisítendő célok közelébe viszik, megnövelve ezzel a hatótávolságot. Emellett speciális segítők szerepkörök is kialakultak, mint a jelerősítés más drónoknak, vagy adott esetben az ellenség által használt rádiófrekvenciák zavarása.
"A legfrissebb kihívások közé tartozik az ellenséges felderítő drónok semlegesítése olyan drónok segítségével, amelyek saját sörétes fegyverekkel vannak felszerelve" - tájékoztatta Kemény János. A polgári drónok előnye abban rejlik, hogy megfizethetőek és használatuk viszonylag könnyen elsajátítható.
Ezen kívül létezik egy jelentős pszichológiai következményük is: a sikeres támadások során készült látványos, szerkesztett videók segítségével képesek alátámasztani saját hatékonyságukat, ezáltal megerősítve pozíciójukat a hazai és nemzetközi közvélemény előtt.
"A katonai célokra tervezett drónokkal kapcsolatos pontos és részletes beszámolók beszerzése igencsak nehézkes, hiszen ezek képességei gyakran katonai titkokat rejtenek" - nyilatkozta az NKE munkatársa. Az utóbbi időszakban Ukrajna több olyan drón fejlesztéséről adott hírt, amelyek képesek nagy távolságokban is hatékonyan működni, és célzottan oroszországi mélypontokat támadni, azonban a specifikációikról nagyon korlátozott információ áll rendelkezésre. Kivételt képez a UJ-22 típusú drón, amely az A-22 kisrepülőgépből készült. Továbbá, ukrán hivatalos források említést tettek olyan pilóta nélküli repülőeszközök fejlesztéséről is, amelyek sugár- vagy rakétahajtóművel működnek, de ezek részletei szintén homályosak maradnak.
A jelenlegi fejlődési irányok középpontjában az elektronikai hadviselés leküzdése áll, amely a mesterséges intelligencia és más innovatív megoldások alkalmazásával költséghatékony módon teszi lehetővé a repülőeszközök bevetését – osztotta meg véleményét Kemény János. Kiemelte, hogy egy másik jelentős tendencia lehet a drónok közötti együttműködés fokozása, ahol az egyes drónok hatékonyan kommunikálhatnak egymással és megoszthatják a szükséges információkat.
A légi drónok használatának rohamos terjedésével párhuzamosan számos védelmi intézkedés került bevezetésre. A harctéren a drónok észlelésére szolgáló technológiák már az egyes katonák alapfelszerelésének szerves részét képezik. Emellett a zavaróberendezések is egyre inkább elérhetővé váltak, sőt, kis járművekre is egyszerűen telepíthetők, lehetővé téve ezzel a hatékonyabb védekezést a légi fenyegetésekkel szemben.
A "teknős tankoknak" nevezett átalakított harckocsik célja a kamikaze FPV drónokkal szembeni védelem. A passzív védelmi megoldások között szerepelnek a hálók és rácsok, amelyeket nemcsak a járművek, hanem a megerősített állások védelmére is használnak, ezzel csökkentve a sebezhetőséget.
A szárazföldi alkalmazások világában számos technológiai kihívással kell szembenézni, amelyeket még meg kell oldani.
"Elmondta Kemény János, kifejtve, hogy a nehéz terepviszonyok és a folyamatos rádió-összeköttetés bonyolultsága miatt jelenleg a legénység nélküli járműveket főként ellátó és sebesültmentő feladatokra használják."
Az ukránok ugyanakkor 2024 decemberében beszámoltak egy olyan támadásról, amelyet kizárólag legénység nélküli szárazföldi és légi járművekkel hajtottak végre.
A fejlődés nyomán az ukrán fegyveres erőkben megalakult egy új haderőnem, amely a legénység nélküli fegyverekre – legyenek azok szárazföldi, légi, vízfelszíni vagy vízalatti drónok – összpontosít. Ezzel párhuzamosan az orosz hadsereg is hasonló irányvonalat követ, amely a modern hadviselés új dimenzióit nyitja meg.
- jegyezte meg.
"Az én meglátásom szerint a katonák és a legénység nélküli technológiák együttesen fognak működni a hadszíntereken, legyen szó a szárazföldről, vízről vagy éppen a levegőről. Ennek a kooperációnak a mértéke azonban nagymértékben függ attól, hogy a világ nagyhatalmai milyen mértékű és intenzitású konfliktusokat fognak kirobbantani a közeljövőben" - osztotta meg véleményét az NKE kutatója.
Szerinte a harcoló robotok világa egy olyan izgalmas és egyben félelmetes dilemmát vet fel, amely megkérdőjelezi a jövő hadviselésének etikai határait. Ma még minden egyes támadás végrehajtása emberi döntéshozatalt igényel a harctéren használt rendszerek esetében, de vajon meddig marad ez így?
"Az ENSZ egy munkacsoportja már aktívan foglalkozik ezzel a problémával. Guterres főtitkár kifejezte, hogy a kérdéses eszközöket nemzetközi, kötelező érvényű szerződés keretein belül kellene betiltani" - nyilatkozta Kemény János, aki szerint a témát más aspektusból is érdemes megvizsgálni. Ha a támadóerőt teljesen gépesítik, akkor a háborúk kirobbanása csupán a gyártási kapacitás kérdésévé válhat.
"A kutató megjegyezte, hogy sokak számára kétségtelenül vonzó elképzelés lehet, hogy gyermekeinknek nem kellene a harcokkal szembenézniük. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ennek a gondolatnak van egy sötétebb oldala is: a gépek fenyegetése, amelyek akár az életüket is kioltják." - mondta a John Lukacs Intézet szakértője.
