Különleges ülés keretében tárgyaltak a veszélyhelyzet további fenntartásának szükségességéről.
A háborús veszélyhelyzet újabb meghosszabbítását kéri a kormány az Országgyűléstől. Az indítványt rendkívüli ülésen vitatta meg a parlament. Herczeg Zsolt az előterjesztő felszólalásáról tudósít. A kormánypártok támogatják a háborús veszélyhelyzet meghosszabbítását, az ellenzék szerint viszont a rendkívüli jogrend létezését eddig sem indokolta semmi. Herczeg Zsolt az előterjesztői expozét követő vezérszónoki felszólalásokról tudósít.
Orosz-ukrán háború még mindig tart, ezért a háborús veszélyhelyzetre továbbra is szükség van a gazdasági hatások és a menekülthelyzet kezelése érdekében - mondta előterjesztői expozéjában kedden a parlamentben Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
"A háború közelsége következtében hazánkat továbbra is egyértelműen sújtják a humanitárius és gazdasági következmények. Ezek a kedvezőtlen hatások már több mint három és fél éve mindennapjaink szerves részét képezik, ami jelen helyzetben is világosan alátámasztja a különleges jogrend fenntartásának szükségességét" - fejtette ki.
Az államtitkár bejelentette, hogy a háborús veszélyhelyzetet további 180 nappal hosszabbítják meg.
Az Alaptörvény 15. módosítása értelmében 2026. január 1-jétől a kormány csak a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának támogatásával kaphat felhatalmazást arra, hogy határozott időre felfüggessze bizonyos törvények alkalmazását, vagy eltérhessen a törvényi előírásoktól. E törvényjavaslat az alaptörvényi rendelkezésekkel összhangban megfogalmazza azt a felhatalmazást, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy gyakorolja a speciális rendeletalkotási jogkörét. Ez a felhatalmazás a veszélyhelyzet időtartamára vonatkozik, így a különleges jogrend keretein belül a kormány 2026. május 13-ig általános jelleggel élhet e jogkörrel.
A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy...
A kormány nem törekszik korlátlan hatalomra, mivel az Országgyűlés ellenőrző szerepe továbbra is megmarad. Az Alaptörvény értelmében ráadásul a veszélyhelyzetet automatikusan fel kell függeszteni, amint a háború befejeződik.
A kormánypárti képviselők kifejezték támogatásukat az elhatározás mellett, hangsúlyozva annak jelentőségét.
A fideszes Pajtók Gábor úgy fogalmazott, hogy a veszélyhelyzet nem pusztán jogi keret, hanem nélkülözhetetlen védelmi eszköz is.
Simicskó István, a KDNP képviselője úgy véli, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbítása indokolt. "Az orosz-ukrán konfliktus már három és fél éve tart, rengeteg áldozattal, és a humanitárius katasztrófa kockázata folyamatosan jelen van. Amíg a háború nem ér véget, egyértelmű, hogy a veszélyhelyzet fenntartása elengedhetetlen Magyarország és polgárai védelme érdekében" – emelte ki.
A DK vezető szónoka, Sebián-Petrovszki László úgy véli, hogy a kormány mögött két fő motiváció áll a háborús veszélyhelyzet 180 nappal való meghosszabbítása kapcsán.
"Van ebben egy
hatalomátmentést célzó rész, és van egy felháborító, figyelemelterelő szándék.
Konkrétan nincs valós veszélyhelyzet Magyarországon, állítom én ezt önöknek, bármennyire ingatják a fejüket. Az elmúlt öt és fél évben ez a rendeleti kormányzás azt jelentette, hogy a Fidesz kénye-kedve szerint félre tudta tenni a parlamentet mint ellenőrző intézményt, félre tudta tenni a törvényeket, és a neki kellemetlen politikai ügyekben olyan döntéseket tudott hozni, ami az ő politikai érdekeit szolgálta. Ez az újabb 180 nap akkor fog lejárni, amikor már túl leszünk minden valószínűség szerint a következő parlamenti választáson, és ez a kormány megbukott. Tehát ez azt jelenti, hogy az Orbán-kormány - bukása után - még egy hónapig veszélyhelyzeti, rendeleti kormányzást tud megvalósítani ebben az országban. Ez az önök javaslata" - értelmezte a tervet.
Lukács László György, a Jobbik politikusa, úgy véli, hogy a szomszédos országban zajló háború következményeivel szemben a hagyományos jogrend elegendő eszközöket biztosítana a védekezéshez.
Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka, felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az egyedüli NATO-tagállam, amely háborús veszélyhelyzettel küzd. Ezzel szemben a kormány folyamatosan azt hangoztatja, hogy Magyarország az Európai Unió legbiztonságosabb országa.
