Hatalmas mértékű visszaesés tapasztalható: ez a tényező járult hozzá idén a magyar gazdaság siralmas eredményeihez.
Miért nem jött össze a tervezett három százalék feletti növekedés 2024-ben? Miben hibáztak a becsléseket végző szakértők? Miért nem fogyaszt a magyar lakosság, ha reálbérnövekedést tapasztal? A Portfolio Checklist évvégi különkiadásának legújabb epizódjában Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével beszéltük át a magyar gazdaságot legfontosabb kérdéseket, így azt is, hogy mindezek tükrében mire számíthatunk 2025-től.
A beruházások történelmileg példa nélküli, 14%-os csökkenése az egyik legégetőbb kihívást jelentette, amely mögött a magas kamatok, az EU-s források csökkenése és az állami beruházások drasztikus csökkentése álltak.
Ez az óriási zuhanás a rendszerváltás óta példa nélküli
- emelte ki Madár István.
Az export teljesítménye az előzetes várakozások alatt maradt, ami az európai gazdaság lassulásának és a kereslet csökkenésének tulajdonítható. "Korábban az export révén stabil növekedést tapasztaltunk, de most ez a motor is lelassult" - emelte ki a szakértő. Eközben a lakossági fogyasztás sem tudta kompenzálni a kiesést, mivel a háztartások egyre inkább a megtakarításra fókuszálnak, részben a gazdasági helyzet miatti aggodalmak következtében.
Madár szerint 2025-ben "a bázishatás és az óriásberuházások aktiválása némi növekedést hozhat", ám a pesszimizmus és az üzleti bizalom hiánya továbbra is visszafogja a gazdaságot. Az infláció csökkenése ugyan reménykeltő, de a gyenge forint és a globális bizonytalanságok újabb kockázatokat jelentenek.
A podcastban szó esett arról is, hogy a magyar gazdaság strukturális problémái - mint az alacsony vállalati bizalom és a beruházási kedv hiánya - hosszabb távon is akadályozhatják a fenntartható növekedést. "A gazdaság kilátásai óvatos optimizmusra adnak okot, de az áttöréshez mélyebb reformok kellenek" - zárta gondolatait az elemző.
