A rizs az élet: felfedezésünk a magyar rizstermesztés tájain Az éltető gabona, a rizs, nem csupán táplálék, hanem kultúrák és közösségek szimbóluma is. Magyarországon, ahol a mezőgazdaság gazdag hagyományokkal bír, különleges utazásra indultunk a rizster

Pár nappal ezelőtt lehetőségünk nyílt, hogy ellátogassunk Szarvasra, a Valoryz rizsfarmjára és feldolgozóüzemébe. A program keretében Valentinyi Fruzsinával felfedeztük a gyönyörű rizsföldeket, és betekintést nyertünk a rizsfeldolgozó üzem mindennapjaiba. Ez a látogatás nemcsak a magyar rizstermesztés folyamatát tette számunkra érthetővé, hanem annak fontosságát is, amely a helyi gazdaságban és kultúrában betöltött szerepét hangsúlyozza.

Amint megérkeztünk a rizsfarmra, a végtelen zöldellő mezők, a vízből kiemelkedő növények, valamint a napfény és a nyugodt alföldi táj látványa azonnal megállította az időt. A rizsföldek szélén állva, a távolban repkedő madarak játékát figyelve, ez a különleges környezet olyan tökéletes hátteret biztosított, amely lehetővé tette, hogy elmerüljünk a hazai rizstermesztés rejtelmeiben, és egy lépéssel közelebb kerüljünk ahhoz, hogy megértsük, honnan is származik az a rizsszem, ami végül a tányérunkra kerül.

A nyolcvanas évek hajnalán, Szarvason, Békés vármegyében indította el Valentinyi Károly a családi vállalkozást, amely azóta is a Körösök festői környezetében teremti meg a magyar rizs különlegességét.

Kezdetben rizstelepek tervezésével foglalkozott, így került közel a rizsgabonához. Később, Árvai Zsuzsanna és Molnár Orsolya támogatásával elindította saját rizstermesztési vállalkozását. A minőség iránti elkötelezettségük eredményeként 2002-ben megépült a saját feldolgozóüzem, amely mára a cég egyik alappillérévé vált. Jelenleg a vállalkozást Valentinyi Károly és lánya, Fruzsina közösen irányítják.

Bár elsőre nem gondoltuk, de a Körös vidéke az Alföld klímája és a víz közelsége miatt kiváló a rizstermesztésre. Többek között ennek is köszönhető, hogy a lassan fél évszázados családi vállalkozás a lehető legjobbat hozza ki: prémium minőségű, gluténmentes gabonát állítanak elő, környezettudatos szemlélettel.

Látogatásunk kezdetén azonnal útnak indultunk a körülbelül tízperces távolságra fekvő rizsföldek felé. Jelenleg Szarvas és Gyomaendrőd között tartózkodunk. Tari László, a Valoryz egyik megbecsült rizstermesztője, elsőként az "indiai rizs" ültetvényeit és a bio rizsföldeket mutatta be nekünk. Itt megismerkedhettünk a különböző vetési és árasztási technikákkal, amelyekkel a gazdálkodók dolgoznak.

"Réges-régen, a hatvanas évek táján, Magyarországon még 50-60 ezer hektáron termesztettek rizst. Akkoriban úgy tűnt, hogy ez a mezőgazdasági irányvonal ígéretes, de a privatizációk következtében a rizsföldek területe drámaian csökkent, és ma már csupán körülbelül 3000 hektáron folyik rizstermesztés az országban." - kezdte, majd hozzátette, hogy a rizs nem egy új keletű növény hazánkban. A török hódoltság idején tűnt fel, amikor is a Temesvár környéki mocsarakban kezdték el az első ültetvényeket kialakítani. Az akkori krónikák inkább a malária fenyegetettségére figyelmeztettek, mintsem a rizs gazdasági jelentőségére, de írásos nyomai már akkor is fellelhetők voltak.

A föld lakosságának nagy része a "rice is life" szlogennel él - számukra a rizs maga az élet, magyarázta. Magyarországon viszont a termesztés mennyisége kicsi, a termesztési módszerek ellenben nagyon sokszínűek.

"A mi gazdaságunkban például a nagyapám kezdett el rizst termeszteni kisebb területen. Saját tapasztalatai alapján alakította a módszereket, ezek nálunk mára egy teljesen egyedi rendszerré fejlődtek." - mesél tovább, majd megtudjuk, hogy a rizst többféleképpen is lehet vetni: gabonavetőgéppel a földbe szórva és utána elárasztani, vagy közvetlenül vízbe vetni.

De nem csak a vetési módszerek különbözőek, még sok egyéb technológiai eltérés is van. Ami közös mindegyikben, hogy a rizstermesztés árasztásos körülmények között zajlik. "Sokan azt hiszik, hogy rengeteg víz kell hozzá, de valójában hatékonyan és takarékosan gazdálkodunk a vízzel."mondja, majd folytatja: "Azért is itt kezdtük a bemutatót, mert a víz az alapja mindennek." - mondja, miközben mutatja, hogy távolabb, merre folyik a Körös, ahonnan az árasztóvizet veszik. A magasabban fekvő árracsatornából juttatják a vizet a rizsföldekre, míg a túloldalon találhatók a lecsapoló csatornák, amelyeken leengedik a felesleges vizet. "Az elfolyó víz tisztább, mint amikor bejött, mert a rizstelep természetes szűrőként működik." - teszi hozzá.

A rizstelep szerkezete kisebb egységekből tevődik össze: egy rizstábla általában öthektáros "kockákra" van felosztva. Ezeket az egységeket külön-külön lehet elárasztani vagy lecsapolni, így ha valamilyen probléma merül fel, csupán egy-egy kis területet kell kezelni.

A következő rizsföldre érkezve felfedezzük, hogy a rizs ültetése után kelesztő árasztást alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy egy tocsogós és iszapos környezetet alakítanak ki, ahol a rizs csírázása megkezdődhet. Amint a növény kibújik és eléri a 10 centiméteres magasságot, elindul az első árasztás; ettől kezdve a rizsnövény folyamatos vízborítást kap egészen a betakarításig.

A biogazdálkodók, mint például László, számára a vízgazdálkodás kulcsfontosságú tényező a kártevők és gyomnövények elleni harcban. Egy különösen alattomos ellenség a pajzsosrák, amely bár közvetlenül nem károsítja a rizsnövényt, mégis komoly problémákat okozhat. A rákok által keltett víz alatti iszapmozgások miatt a rizs gyökerei kiszabadulhatnak a talajból, ezzel pedig a növény fejlődése veszélybe kerül. László tapasztalata alapján, ha ilyen helyzet áll elő, a legjobb megoldás a gyors lecsapolás. "A pajzsosrákok nem bírják a száraz környezetet," mondja, miközben a területen végzi a szükséges intézkedéseket. Ezzel a módszerrel nemcsak a rákok elűzésére van lehetőség, hanem a rizs növekedésének biztosítására is, hiszen a gyökerek védve maradnak a rákok által okozott károsodástól.

A rizs valóban egy rendkívül munkaigényes növény, amely sok gondoskodást és odafigyelést igényel a termesztése során.

Minden rizstelepen ott található egy-két elhivatott szakember, akik folyamatosan szemmel tartják a vízszinteket, irányítják az árasztást és lecsapolást, valamint gondoskodnak a gátak karbantartásáról. Bár a talaj minősége gyakran gyenge, ezek a földek kiválóan alkalmasak a rizs termesztésére, hiszen ez a növény az egyik legjobban hasznosítható agrártermék.

Mielőtt újra útra kelünk az autóval, hogy felfedezzük a következő rizsföldet, Valentinyi Fruzsina megosztja velünk, hogy a saját rizstermésük mellett Tari László és négy másik helyi gazda termését is felhasználják. Így a Valoryz üzemében összesen hat különböző termelőtől származó rizst dolgoznak fel.

Az M-488 magyar fajtát választottuk a hagyományos, közepes szemű magyar fajták közül, mivel kiemelkedő főzési tulajdonságokkal rendelkezik: nem omlik szét főzés közben, és az állaga is kiváló. Emellett az M-225 és a Fruzsina nevű fajták is elérhetőek, melyeket helyben nemesítettek. Érdemes megemlíteni, hogy a termelésünk körülbelül 90%-a exportra kerül, főként Németországba, Horvátországba, Ausztriába, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba. Az utóbbi időszakban pedig Kína is a célországok közé került, ami új lehetőségeket nyújt számunkra.

"Magyarországon sok helyen a vásárlók hajlamosak az olcsóbb, de gyengébb minőségű termékek felé orientálódni. Például egy kiló rizs boltban körülbelül 800 forintért kapható, hasonlóan a webshopok áraihoz is. Ezzel szemben egy diszkontáruházban, áfával együtt, már 450 forint körüli áron is beszerezhetjük. Sajnos itt nálunk nem tudunk ilyen alacsony áron rizst kínálni, mivel a termelési költségeink jelentősen magasabbak." - magyarázza, amikor arról érdeklődöm, miért nem a magyar piacon értékesítik a termékeik többségét.

Amikor megérkezünk a biorizsföldre, Tari László élvezettel osztja meg velünk tapasztalatait. Elmondja, hogy a bio termesztés nem csupán egy alternatíva, hanem egy komoly elköteleződés is, amely rengeteg munkát és gondoskodást igényel. A talajmunkák sokkal alaposabbak, a használt eszközök pedig általában drágábbak és speciálisabbak. Ráadásul a hozamok is jellemzően alacsonyabbak, ami új kihívások elé állít minket, de mindezek ellenére a minőség és a fenntarthatóság iránti elkötelezettségünk megkérdőjelezhetetlen.

Ugyanakkor a végső eredmény egy sokkal ízletesebb rizs, amiért valóban érdemes a fáradságot beletenni.

"A biogazdálkodás során a területek folyamatos karbantartása elengedhetetlen. Lézervezérlésű gépeink segítségével simítjuk el a talajt, hogy a víz egyenletesen oszoljon el. A rizst úgy lehet eredményesen termeszteni, ha a tábla simasága vetekszik egy billiárdasztaléval. Ha a terület lejtős vagy gödrös, a rizs vagy elpusztul, vagy gyenge minőségűvé válik." - mondja, miközben vidáman mosolyog.

Mielőtt visszaindulnánk az üzembe, érdemes egy pillanatra megállni és megemlíteni, hogy Magyarország a rizstermesztés északi határvonalán helyezkedik el. Különösen az Alföld, főként Szarvas és környéke tűnik ki e tekintetben, ahol a kedvező éghajlat, a bőséges napsütés és a vízzáró talajréteg mind hozzájárulnak a rizstermelés sikeréhez. A Tisza és a Körösök vízellátása pedig nem csupán a rizsföldek számára biztosít optimális feltételeket, hanem a mocsaras környezet is számos élőlénynek ad otthont. E természeti környezet védett vízi madarak számára ideális élőhelyet teremt, így a rizsföldek nem csupán mezőgazdasági szempontból fontosak, hanem gazdag biodiverzitásukkal is hozzájárulnak a környezet védelméhez.

Visszatérve a Valoryz üzem napfényben ragyogó ezüst silói alá már érezzük a készülő finomságok illatát a levegőben. A napot ugyanis számos gasztronómiai élmény is gazdagítja, mind a Valoryz rizsből készülő izgalmas ételek: Sajben Csaba Nasi Gorengje, Huszár Krisztián paellája és Várvízi Péter maracujás, fehércsokis tejberizse. Csupa kreatív fogás, amelyeket mi is könnyedén elkészíthetünk otthon, ha elmerülünk a Valoryz receptgyűjteményében.

...felfedezzük az üzem működését, és megismerjük, hogyan alakul át a héjas rizs barnarizzsé és fehér rizssé.

Kezdetben a Valoryz nem rendelkezett saját üzemmel, így minden folyamat – a tárolás, tisztítás, szárítás, és feldolgozás – bérmunkában zajlott. Az alapanyagok beszerzését ugyanakkor közvetlenül végezték, azonban a tapasztalatok és igények tükrében elérkezett az idő, hogy saját rizsfeldolgozó üzemet alapítsanak.

"A kapacitásunkat fokozatosan kellett bővítenünk, ahogy egyre nagyobb megrendelések érkeztek"

- meséli Fruzsina -"Miután kinőttük ezt a bérelt üzemet, 2018-ban megépítettük a saját szárító-, tisztító- és tárolóüzemünket.

Miközben a gépsor zökkenőmentesen beindul, és közvetlen közelből figyelhetjük a folyamat minden egyes lépését a silótól a csomagolásig, megtudhatjuk, hogy az új üzem 2023 elején készült el. "Itt megdupláztuk a termelési kapacitásunkat, és létrehoztunk egy olyan minőségbiztosítási rendszert, amely maximálisan megfelel a hazai és nemzetközi partnereink szigorú követelményeinek. A gyár energiafelhasználásának 68%-át megújuló források biztosítják: részben napelemek révén, részben pedig egy geotermikus rendszer által, amely a fűtést is ellátja."

Mint mondják, az üzem teljesen automatizált, a folyamatokat egy kicsi, ötfős, de annál lelkesebb csapat irányítja. A partnerek maguk választják ki a rizs silóját, amelyet szigorú vizsgálatoknak vetnek alá. "Ellenőrizzük a szermaradványokat, toxinokat, nehézfémeket és mikrobiológiai tisztaságot. Már a héjas rizsnél kiszűrjük a problémás tételeket, így garantálva a valódi bio minőséget." - mondja a tulajdonos.

Az üzemben semmi nem vész kárba - minden mellékterméket hasznosítunk, a teljes folyamat átlátható, tiszta és precíz.

A Valoryz szakmai partnernapjának záró részében Szász Máté biológus "Toxikultúra" címmel tartott előadást, amelyben részletesen foglalkozott a vegyszerek túlzott alkalmazásának kockázataival. Emellett felhívta a figyelmet az Ázsiából érkező gabonák potenciális veszélyeire is. Kiemelte, hogy a globális rizstermelés 90%-át Kína és India biztosítja, viszont a legmagasabb arzéntartalmú rizsek Bangladesh, Tajvan, Kambodzsa, Vietnám, Thaiföld és Kína egyes régióiból származnak. Az előadás célja az volt, hogy tudatosítsa a hallgatóságban a táplálkozásunkat érintő, nem mindig látható kockázatokat.

Az élelmiszerbiztonsági kontroll területein tapasztalható felületesebb megközelítések részben a távolságokból fakadnak, hiszen az importált termékek hosszabb tárolási időn mennek keresztül. Ennek következtében könnyen bekövetkezhet, hogy a termékekben több mérgező vegyület halmozódik fel, vagy esetleg több növényvédőszert használnak a termelés során. Az Európai Unió élelmiszerbiztonsági előírásai globálisan is szigorúnak számítanak, azonban a Valoryz által alkalmazott analitikai eljárások messze túlszárnyalják az alapvető elvárásokat. A határértékek megválasztása sem szokványos, hiszen minden egyes értéket a bébiételekhez viszonyítanak, ráadásul minden silót alaposan bevizsgálnak, ami szintén egyedi megközelítést tükröz. Az előadás végén hangsúlyozták, hogy a fogyasztóknak tudatosabban kell választaniuk, és figyelniük kell arra, honnan származik az élelmiszer, valamint az összetevők, amelyeket fogyasztanak.