Rodostóra néző ablak - Újabb tárlat a gyulai levéltárban A gyulai levéltár friss kiállítása izgalmas betekintést nyújt a történelem egy különleges szeletébe, ahol Rodostó városa és annak jelentősége kerül a középpontba. A tárlat célja, hogy felhívja a fi

Az MNL Békés Vármegyei Levéltára kiállítást rendezett a "bujdosó fejedelem" II. Rákóczi Ferenc rodostói éveinek emlékére: a kiállított iratok a fejedelem Békés megyei emlékezetével is kapcsolatosak.

Törökország festői tájain, a Márvány-tenger partján terül el Rodostó városa, amely ma Tekirdağ néven ismert. Ez a település különös jelentőséggel bír a magyarok számára, hiszen 1720 és 1735 között itt élte le utolsó éveit II. Rákóczi Ferenc fejedelem, társai kíséretében, akik a bujdosás sorsát osztották vele. A kiállítás április 23-án este nyílt meg, Sáfár Gyula igazgató szívhez szóló köszöntőjével. Ezt követően Halmágyi Miklós levéltáros a közönség elé tárta II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) életének és karakterének izgalmas részleteit.

Rákóczi Ferenc neve a magyar történelemben leginkább a szabadságharc szimbólumaként él, ám életének közel hat évtizede során számos más területen is tevékenykedett. Ifjúkorában szenvedélyesen érdeklődött a biliárd és a kártyajáték iránt, emellett a geometria és a csillagászat világában is otthonosan mozgott, sőt, a rajzolás is vonzotta. Karizmatikus szónokként és bátor vezérként ismerték, de hadvezérként megfogalmazott terveit sajnos nem tudta sikeresen megvalósítani.

A francia- és törökországi emigráció időszakában írói pályafutásba is kezdett: megírta francia nyelvű Emlékiratait, amelyekben a szabadságharc eseményeit idézi fel, továbbá elkészítette latin nyelvű Vallomásait, melyben Istennek tárja fel életének tetteit és bűneit. Rákóczi, még a hibáival együtt is, egy igényes és önmagának követelményeket támasztó személyiségként jelenik meg előttünk.

Hű embere, Mikes Kelemen beszámolt a fejedelem rodostói napirendjéről és tevékenységéről: megtudjuk, hogy Rákóczi időtöltései közé tartozott a fafaragás. A fejedelemre azért is érdemes Békés megyében emlékezni halála 290. évfordulóján, mert Rákóczi korát térségünkből származó jeles történészek is kutatták, mint Márki Sándor és Seres István. A kiállított képeket és iratokat Németh Csaba levéltáros, a kiállítás kurátora mutatta be. A kiállított tablók a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány jóvoltából kerültek Gyulára.

Megtudhattuk, hogy Rosdostóról Magyarországon először 1794-ben szereztek tudomást. 1862-ben indult meg a hely első tudományos felmérése. Már 1903-ban felmerült, hogy a házat megvásárolhatná Magyarország, de ekkor még csak a berendezési tárgyak megvételére került sor. A ház végül 1927-ben lett Magyarország tulajdona és felújítását követően 1933-ban nyílt meg a nagyközönség előtt. Azóta 1968-ban, 1981-ben és 2001-ben is átesett egy-egy felújításon. A kiállított iratokat az MNL Békés Vármegyei Levéltára dokumentumai közül válogatták, a Rákóczi kultusz megyei emlékeit örökítik meg.

Amikor 1904-ben napvilágot látott a gondolat, hogy Rákóczi hamvait hazahozzák, Békés vármegye is aktívan támogatta, hogy azok Kassára kerüljenek. Az 1906 októberi ünnepség alkalmából küldöttség indult Budapestre a megyéből, és a kassai ünnepélyes újratemetésen is méltó módon képviseltette magát a vármegye.

Felmerült Rákóczi életrajzának megírása, amelyre megyénk szülötte, Márki Sándor vállalkozott. A könyv kiadásához gyűjtést hirdettek, melynek keretében a battonyai járás településein is gyűjtöttünk. Az összeállított gyűjtőív alapján látható, hogy az egyszerű falusi emberek 10-20 filléres adományaikkal támogatták a kezdeményezést. 1933-ban, a rodostói ház megnyitása alkalmából utazást is szerveztek, amelyre bárki jelentkezhetett. Az utolsó kiállított dokumentumok időrendben 1935-ből származnak, és a nagyságos fejedelem halálának 200. évfordulójának megünneplésével foglalkoznak.

A beszédek után a résztvevőket ínycsiklandó és üdítő falatok várták: a kötetlen beszélgetések közepette felfedezhették a kiállítást, miközben a kuruc kor szellemiségét megidéző dallamok csendültek fel.

A kiállítás 2025. április 24-től egészen június közepéig látogatható a Békés Vármegyei Levéltár impozáns épületében, Gyulán, a Petőfi tér 2. szám alatt található II. emeleten. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők!