Rovarinváziót követően: a renoválási munkálatok végéhez közelednek, és már tudni lehet, mikor fog ismét megnyitni a Pannonhalmi Főapátság könyvtára.
A kenyérbogár-fertőzés után anoxiás eljárással sikerült elpusztítani a kártevőket, miután hat-nyolc héten át speciális fóliából készült bálákban tartották a könyveket. Dejcsics Konrád, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója az InfoRádióban elmondta: a hasonló esetek elkerülése érdekében a jövőben kifejezetten figyelni fognak arra, hogy a látogatók zsilipszerűen lépjenek be a könyvtárba, és azt is szabályozzák majd, hogy egyszerre hányan tartózkodhatnak ott.
Május hónapban egy súlyos és kiterjedt rovarinváziót észleltek a Pannonhalmi Főapátság klasszicista stílusú könyvtárában, amely sürgős beavatkozást és állományvédelmi intézkedéseket követelt meg. Ennek következtében a könyvtárat június 1-jétől be kellett zárni. A problémát okozó rovar a kenyérbogár volt, mely leginkább élelmiszerekben fordul elő a konyhákban és raktárakban, azonban könyvtárakban is gyakran feltűnik, mivel kedveli a nyugodt, sötét helyeket és a meleg klímát. Ezen felül, rendkívül termékeny fajta, ami azt jelenti, hogy kedvező körülmények között egy év leforgása alatt akár négy generáció is felnőhet.
A Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója az InfoRádióban azt mondta, speciális eljárás keretében kellett megtisztítaniuk a polcrendszert és a könyveket. Felidézte, hogy már tavaly észlelték a fertőzést, az első lépés pedig a beazonosítás volt szakértők bevonásával, továbbá előkészítették a kárelhárítást. A Pannonhalmi Főapátság klasszicista teremkönyvtárában mintegy százezer kötet található, ami körülbelül kétezer polc folyóméternyi iratnak felel meg. Mivel egy légtérről van szó, abból kellett kiindulniuk, hogy a kenyérbogár-fertőzés megjelenésével akár az összes könyvet kár érhette, így ennek a figyelembevételével dolgozták ki az eljárást.
A kenyérbogárról tudni kell, hogy 20 Celsius-fokos hőmérséklet felett válik igazán aktívvá, ami ráadásul kedvez a szaporodásának is. Ennek megfelelően a szakemberek a beazonosítás után megvárták, amíg 20 Celsius-fok fölé emelkedett az átlaghőmérséklet a könyvtárban. Csakhogy egy klasszicista, a XIX. század első harmadában épült termet ért a kár, amelyben nincs semmilyen hőmérsékletet szabályozó lehetőség, így addig nem kezdhették el a munkálatokat, amíg az időjárás nem tette lehetővé a fertőtlenítést, illetve a rovarmentesítést.
Dejcsics Konrád kifejtette: a polcokról levett könyveket körülbelül 3000 ládában tárolták, és ezek közül időnként hat-nyolc ládát egy különleges, fóliából készült bálával borítottak be, amelyből eltávolították az oxigént.
Ezzel az anoxiás módszerrel a kártevők, sőt, azok következő nemzedékei is hatékonyan elpusztíthatók. Éppen ezért a könyveket hat-nyolc héten át ezekben a bálákban tárolták.
Szeptember elejére minden egyes könyv elnyerte helyét a bálákban, és addigra a már említett hat-nyolc hetes időszak is letelt mindegyik kötet esetében. Eközben a polcok is felszabadultak: pormentesítést és fertőtlenítést követően az asztalosok olyan munkálatokat végeztek rajtuk, amelyek gyökerei egészen a XIX. század elejéig nyúlnak vissza, ám az idő múlása már nyomot hagyott a polcrendszeren is.
A Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója megjegyezte: a könyvtári helyszűke miatt már a XIX. század végén egy-egy polcon több sorban is elhelyeztek könyveket, miközben az első tervezéskor egy polcot egy könyvsorra terveztek. A hosszú évek során pedig a polcok elkezdtek behajlani, és a szélesebb polcok, cseresznyefából készült, két emeletnyi magasságot betöltő könyvszekrények esetében helyreállításra, megerősítésre volt szükség. Dejcsics Konrád megjegyezte: az inkubációs időszak éppen jó volt arra, hogy ezeket a javításokat elvégezzék.
A megnevezett munkálatok szeptember elejére fejeződtek be, amikor is a szakértői vizsgálat megerősítette, hogy az eljárás sikeresnek bizonyult, és a kártevők elpusztultak. Mielőtt azonban erre a pontra jutottunk volna, a restaurátorok és szakemberek alapos munkát végeztek: a bálákat kibontva minden egyes könyvet gondosan átvizsgáltak, hogy kiderítsék, érintettek-e a fertőzésben.
A fertőzött könyveket mikroszálas kendővel óvatosan áttörlik, majd könyvporszívó segítségével alaposan megtisztítják. Csak ezután nyerhetik el újra helyüket a polcokon.
jogosultak lesznek a könyvtár látogatói arra, hogy újra birtokba vegyék a felújított gyűjteményt. A könyvek biztonságos tárolása érdekében részletes nyilvántartást készítenek arról, hogy melyik kötet hol található, és mely könyvszekrényben helyezkedik el. Dejcsics Konrád tájékoztatása szerint eddig a fertőzött kötetek körülbelül 90%-át sikerült már megtisztítani, és ha a munkafolyamatok a tervek szerint haladnak, akkor az év végére minden könyv visszakerülhet a megszokott helyére. A felújítást követően a szekrényeket fóliával fogják letakarni, hogy megőrizzék az új állapotukat, és megakadályozzák, hogy a levegőben szálló por káros hatással legyen rájuk. Ezzel a lépéssel a könyvtár munkatársai biztosítják, hogy a látogatók a lehető legjobb körülmények között élvezhessék a könyvek nyújtotta élményeket.
január közepén tartanak majd egy megnyitót, utána pedig a látogatók előtt is újra megnyílik a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár.
Dejcsics Konrád kifejtette, hogy a könyvek fertőzöttségének mértéke változó, és ez jelentős hatással van a kezelésükre. Egyes kötetek csupán egy apró lyukkal mutatják a kár nyomait, amely a könyvgerincen, a táblán vagy a könyvtest bármely részén megjelenhet. Más esetekben viszont súlyosabb sérülések is előfordulhatnak, ahol a rovarok már komoly járatokat vájtak a könyv belsejébe. Az erősebben károsodott köteteknél elengedhetetlen, hogy alaposan mérlegeljük, milyen restaurálási eljárásokra lesz szükség. Az is fontos szempont, hogy a könyv hány éves, és milyen értéket képvisel a könyvtár szellemi örökségében. A kulturális igazgató hangsúlyozta, hogy ez egy alaposan átgondolt tervezési folyamatot igényel, amely komoly szakmai döntések meghozatalát követeli meg.
A könyvtár fertőzésmentesítésének második fontos lépése a prevenciós intézkedések bevezetése. A könyvtár folyamatos felügyelet alatt áll, ahol a hőmérsékletet és a páratartalmat figyelemmel kísérik, ráadásul a rovarcsapdákat már el is helyezték a megfelelő helyeken. Dejcsics Konrád megjegyezte, hogy feltételezéseik szerint a kenyérbogarak a látogatók ruháin vagy személyes tárgyaikon keresztül, vagy akár az ablakokon és ajtókon át juthattak be az épületbe. Ezen kívül a klímaváltozás, különösen a megnövekedett átlaghőmérséklet is hozzájárulhatott a probléma kialakulásához. A hasonló helyzetek megelőzése érdekében a jövőben különös figyelmet szentelnek arra, hogy a látogatók zsilipszerűen, kontrollált módon lépjenek be a könyvtárba, ezért a nyílászárók állandó monitorozása is szerepel a tervben.
A második ütemben egy zsilipkamra kialakítását is tervezik, amelyen keresztül a látogatók bejuthatnak majd a könyvtárba. Azt is szabályoznák, hogy egyszerre hányan tartózkodhatnak a könyvtárban, de erről még nem született döntés. A harmadik fontos változás pedig a látogatói útvonal egyirányúsítása lesz, így egy bejáraton keresztül lehet majd bemenni a könyvtárba, és onnan a főmonostori kiállítótérbe nyílik az út.
