Sokan eleinte kétségekkel szemlélték a dolgot, azonban két évtized elteltével világossá vált, hogy ez a hely a gondviselés otthona – galériával kiegészítve.
A 2000-es évek elején még csupán egy távoli álomnak tűnt, de mára valósággá vált: a kecskeméti Wojtyla Ház, mint népkonyha, csütörtökön ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Két évtizede szolgálja a közösséget, és hűen tükrözi az összefogás és a szeretet erejét.
Kecskeméten 2005. július 26-án nyitotta meg kapuit a Wojtyla Ház, ahol Farkas P. József alapító-igazgató és csapata minden nap 120 szegényt vendégel meg meleg ebéddel a támogatások jóvoltából. A két évtized alatt több ezren megfordultak a népkonyhán.
A felújított keresztet megáldották, ezzel újra életre keltve a hitélet szimbólumát.
A Wojtyla Barátság Központ jubileumi eseményéhez kapcsolódóan a rendezvény előtt egy különleges pillanatra került sor: a Belső-Szegedi út és Kinizsi utca sarkán található, nemrégiben felújított Krisztus-keresztet felszentelték. A szakrális emléket Borsos István izsáki kőfaragó mester gondos restaurálása után dr. Finta József érseki helynök, a kecskeméti Nagytemplom főplébánosa áldotta meg, ezzel is hangsúlyozva a közösségi összefogást és a tradíciók tiszteletét.
A Wojtyla Ház fennállásának 20. évfordulóját közösen ünnepelték meg.
Az ünnepi esemény a Wojtyla Ház előtt folytatódott, ahol a műsor varázsát Lakatos Máté, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház tehetséges színművésze emelte meg egy figyelemfelkeltő rövid előadással. Ezt követően a Kecskemét Táncegyüttes örömteli tánca további színt és életet vitt az eseménybe. A köszöntők sorát dr. Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsek, metropolita nyitotta meg, aki szívhez szólóan méltatta az intézményben dolgozó munkatársak elkötelezett és szeretetteljes tevékenységét, valamint gondoskodó hozzáállását.
A város részéről Engert Jakabné alpolgármester köszönetet mondott a Wojtyla vezetésének, amiért 20 éve segítik a szegényeket, nemcsak fizikálisan, meleg étellel, hanem példamutatással, lelki útravalóval is. Az intézmény barátságos, nyitott és befogadó, reményt ad azoknak, akik már elvesztették a kapaszkodót.
Prof. Dr. habil Szécsi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem dékánja és Kecskemét korábbi polgármestere, ünnepi beszédében méltatta a közösségi összefogás fontosságát. Szavai mélyen rezonáltak a hallgatóságban, majd visszatekintett a 2005-ös évre, amely mérföldkővé vált a város életében. Ekkor indult el a Porta Egyesület története, amikor Farkas P. József átvette az épületet, hogy népkonyha céljára hasznosíthassa. Ez a kezdeményezés nemcsak az étkezés lehetőségét biztosította sokak számára, hanem a közösségi összetartozás szimbólumává is vált.
Illúziónak látszott, ám ő mégis megérezte, hogy ennek a csodának a hátterében a Jóisten keze áll.
A rendezvényre örömmel érkezett dr. Pintér Gábor érsek, Új-Zéland és Óceánia pápai nunciusa, aki szívesen osztotta meg emlékeit a kezdeti időkről. Szavai között nosztalgikus hangulat áradt, miközben felidézte azokat az első lépéseket, amelyek az ő fontos küldetéseihez vezettek.
Több mint két évtizeddel ezelőtt, amikor Farkas P. József először megosztotta velem vízióját a Wojtyla Házról, egy olyan helyről, amelyről akkoriban rajta kívül szinte senki sem mert álmodni, és amely inkább tűnt egy szépreményű illúziónak, mintsem egy megvalósítható elképzelésnek. A racionális gondolkodásmódom ellenére azonnal megérintett a gondolat, és mélyen a szívemben tudtam, hogy ezt a projektet mindenképpen életre kell hívni.
Azóta eltűntek a kétségek, és mindenki számtalanszor megbizonyosodhatott arról, hogy ez valóban a gondviselő Isten keze munkája. Ez a ház a Gondviselés Háza, egy olyan hely, amely nem csupán egy épület, hanem otthont, közösséget és reményforrást nyújt mindazok számára, akik testileg, lelkileg vagy társadalmilag rászorulnak - fogalmazott Pintér Gábor.
