Egy uniós jelentés aggasztó képet tár elénk a magyar gazdaság állapotáról.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett magyar országjelentésében arra figyelmeztetett, hogy a magas infláció mellett a gazdasági növekedés fokozatosan kezd visszaerősödni. A testület javaslatai között szerepel, hogy a kormány mérsékelje a költségvetési kiadásokat, ugyanakkor fektessen nagyobb hangsúlyt a védelemre, csökkentse a piactorzító intézkedéseket, és sürgősen gyorsítsa fel az uniós helyreállítási terv végrehajtását.
Az Európai Unió testülete a magyar túlzottdeficit-eljárást is magában foglaló éves tavaszi csomag részeként közzétette az országra vonatkozó jelentését és az ahhoz kapcsolódó ajánlásokat. Bár a dokumentumok végső jóváhagyása még a tagállami Tanács keze alatt van, ez általában csupán egy formalitás, amely nem befolyásolja a tartalmat.
A legfrissebb jelentés szerint a tavalyi 0,5%-os gazdasági növekedés után a magyar kormány hiú reményeket táplált a gyors fellendülésről. Az Európai Bizottság májusi előrejelzése alapján idén csupán 0,8%-os növekedés várható, míg jövőre már 2,5%-os bővülés prognosztizálnak. Ezt a növekedést a fokozódó kereslet és az új ipari kapacitások ösztönzik majd, különösen az elektromos járművek szegmensében. Ugyanakkor a vámokkal kapcsolatos helyzet miatt a testület a magyar gazdaság kilátásait rendkívül ingatagnak ítélte. Bár konkrét országot nem említett, a korábbi nyilatkozatok alapján a külügyminisztériumi államtitkár, Magyar Levente, az Egyesült Államok által az autókra és alkatrészeikre kivetett vámokat szinte elviselhetetlennek nevezte.
A dokumentum megállapításai szerint az infláció jelentős csökkenésen ment keresztül a 2023-as 17%-os csúcs óta, azonban az élelmiszerek, energia, alkohol és dohánytermékek árával kapcsolatban továbbra is magas szinteket tapasztalunk. A teljes kép alapján 2025 első negyedévében ismét emelkedés várható. A belföldi kereslet és a növekvő élelmiszerárak valószínűleg 2025-ben is magas szinten tartják az inflációt. Magyarország az EU-tagállamok között a harmonizált fogyasztói árindexek legmagasabb növekedésén esett át, ami tovább fokozza az inflációs várakozásokat.
A befektetések 2023-ban 7,7%-os, míg 2024-ben 11,1%-os csökkenést mutattak, ami az EU legnagyobb visszaesése volt, noha már eleve magas szintről indultak. Eközben az építkezési költségek emelkedése uniós szinten rekordot döntött. A jelentés szerint ez utóbbi tényező, a gazdasági bizonytalansággal együtt, közvetlenül hozzájárult a befektetések visszaeséséhez, és középtávon növekedési kockázatokat is azonosított.
A túlzottdeficit-eljárásban ugyan nem lépett az Európai Bizottság, de a jelentésben kockázatosnak látta a költségvetési célok elérését. A májusi előrejelzésének megfelelően úgy számolt, hogy idén 4,6, jövőre pedig még magasabb, 4,7 százalékos lehet a hiány bruttó nemzeti össztermékhez (GDP-hez) képest. (Utóbbiról megemlítette, hogy a kormány májusban 2,9-ről 3,7 százalékra emelte a 2026-os célt.) Az eljárásban eredetileg ezt 2026-ra kellene a szabályos három százalékra csökkenteni, bár épp szerdán javasoltak a védelmi kiadásoknál egy részleges kivételt. "Egy reális és stabil középtávú költségvetési kerettel" a magyar pénzügyek "hitelesebbek és hatékonyabbak lennének", utalt az Európai Bizottság a korán beadott, aztán módosítgatott költségvetésekre.
Magyarország továbbra is sérülékenységekkel néz szembe, különösen a versenyképességnél és a kormányzat finanszírozási igényeinél, miközben "mérsékelten" lépett fel miattuk a kormány. A jelentés többek között felemlegette az 2024-ben amúgy is emelkedő államadósság magas kamatait és a házak drágulását.
A kormány egyes intézkedései torzítják a piac működését, miközben széles körben alkalmaz támogatott kölcsönöket, amelyek célzottsága gyenge. Ennek következtében olyan projektekre irányul a pénz, amelyek csekély hasznot hoznak, és csupán mérsékelten járulnak hozzá a termelékenység növeléséhez. A költségvetési ellenőrzés tovább gyengült, többek között a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) miatt, amelyek hibáik révén tovább fokozhatják a kormányzati kiadásokat. A kekváknál a bizottsági javaslatra a tagállamok szinte egyhangúlag jelezték a felmerülő problémákat, ezért 2022-ben minden új uniós támogatástól eltiltották őket.
A társadalom elöregedése következtében Magyarország hamarosan a legnagyobb mértékű nyugdíjkiadások növekedésével néz szembe. A helyzet aggasztó, mivel a nyugdíjrendszer várhatóan tovább fokozza az egyenlőtlenségeket. A kormány azonban jelezte, hogy a közeljövőben nem tervez lényegi változtatásokat e tekintetben.
A munkaerő termelékenysége Magyarországon az Európai Unió egyik legalacsonyabb szintjén stagnál, és sajnálatos módon az utóbbi 15 évben nem mutatott érdemi javulást. Eközben a hasonló jövedelmű uniós államok esetében átlagosan tízszázalékos emelkedés figyelhető meg. A foglalkoztatottság 2010 óta majdnem húsz százalékkal bővült, ami több mint 700 ezer új munkahelyet jelent, azonban ezek többsége alacsony képzettségű munkavállalókat igényel. Az oktatási rendszer nem képes elegendő magasan képzett szakembert kibocsátani, ami komoly gátat jelent a gazdasági növekedés előtt. Az EU-tagállamokhoz viszonyítva a magyar fiatalok arányosan a legkevesebben választják a felsőoktatást, a digitális készségek terén is jelentős hiányosságokkal küzdünk, és sajnos sokan korán elhagyják a tanulmányi rendszerüket is.
A befektetők számára vonzó tényezők közé tartozik a fejlett közlekedési infrastruktúra, az EU legkedvezőbb társasági adózási rendszere, valamint a munkavédelmi és környezetvédelmi szabályok viszonylagos lazasága, nem beszélve a bőkezű állami támogatásokról. Ugyanakkor a vállalatokat számos kihívás is sújtja, mint például a szabályozások kiszámíthatatlansága, az állam domináló szerepe a hazai üzleti környezetben, a külföldi cégekkel szembeni fokozott ellenségesség, a kormányzati hatékonyság hiányosságai, a korrupció magas szintje és a gyenge verseny a kulcsfontosságú iparágakban. Emellett a korrupcióellenes rendszer hatékonysága is megkérdőjelezhető. A magántőkealapok száma és mérete folyamatosan növekszik, és 2024-re a GDP több mint 2,5%-át teszik ki. Ezeket az alapokat gyakran olyan személyek használják, akik szoros kapcsolatban állnak a kormányzattal, mivel hasonlóan az offshore cégekhez, névtelenséget biztosítanak számukra.
A növekedés hatásai nem egyenletesen oszlanak meg az egyes társadalmi rétegek között. Míg a gazdagabb jövedelműek bőséges előnyökhöz jutnak, addig a hátrányos helyzetűek, különösen a gyermekeik, számos kedvezőtlen intézkedés áldozataivá válnak. A szegénység és a társadalmi kirekesztettség mértéke növekszik, ami visszafordítja az eddig megkezdett pozitív tendenciákat. A kormány által bevezetett újraelosztási intézkedések hatása csekély, a szociális védelem gyengülése tovább fokozza a problémákat. Az adórendszer is aránytalanul sújtja az alacsonyabb jövedelműeket az egységes jövedelemadó és a magas áfa révén. Ezzel szemben a jól keresők számára kedvező lehetőségek nyílnak, hiszen megtakarításaikat kedvező kamatozású állampapírokba fektethetik, ami 2025-re a GDP 0,4%-ának megfelelő vagyont irányít hozzájuk. A családi adókedvezmények és lakáshitelek kihasználásában is ők állnak az élen, tovább mélyítve a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Magyarország az EU-ban a legkevésbé finanszírozott egészségügyi rendszerek közé tartozik, ha a GDP-hez viszonyítjuk a ráfordításokat. Érdekes módon a magyar lakosság saját forrásaikból, különösen gyógyszerekre, jelentősen többet költ, mint a többi uniós ország polgárai. Az egészségügyi dolgozók létszáma is aggasztóan alacsony, a rendszer pedig kórházközpontú, ami azt jelenti, hogy sok az ágy, de a háziorvosok száma csekély. A várható élettartam hazánkban az egyik legalacsonyabb, miközben a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rákos megbetegedések aránya a legmagasabbak között szerepel az EU tagállamai közül. (Bár érdemes megjegyezni, hogy a rákos megbetegedések statisztikai tényezőkkel is összefügghetnek.)
A jelentéshez kapcsolódóan az Európai Bizottság olyan ajánlásokat fogalmaz meg a tagállami Tanács számára, mint például:
A javaslatokat a miniszteri Tanácsban egyhangú szavazással fogadják el. Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány beleegyezése elengedhetetlen az elfogadásukhoz, akárcsak korábban. Azonban ez eddig sem gátolta meg abban, hogy a kormány részben az ajánlásokra hivatkozva riogatással éljen, például a 13. nyugdíj eltörlésével.
