Szabadszedéses menza: Az iskolai étkezési rendszer átalakulása A szabadszedéses menza bevezetése egyre népszerűbb választás az iskolákban, amely lehetőséget ad a diákoknak, hogy saját ízlésük szerint válogassanak az étkezési lehetőségek közül. De hogyan
Egyre több iskola lép a szabadszedéses menza irányába, amely lehetővé teszi a diákok számára, hogy saját ízlésük és étvágyuk szerint válasszanak az ételek közül. Ez a megoldás nem csupán az étkezési élményt gazdagítja, hanem jelentősen mérsékli a kidobott ételek mennyiségét is. Számos intézmény tapasztalja, hogy a rendszer bevezetésével egyre többen élnek a lehetőséggel, sőt, olyan diákok is csatlakoznak, akik korábban nem regisztráltak az iskolai étkezésre.
Korábban az Eduline oldalán már részletesen ismertettük a szabadszedéses menza fogalmát az iskolákban. Most azonban arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy ez az innovatív rendszer bevezetésre kerüljön.
Önkormányzatok által megvalósuló szupermenza
A Budavári Önkormányzat legfrissebb tájékoztatása szerint a kerület minden önkormányzati iskolája már átállt az új, úgynevezett "szupermenza" rendszerre. A változás nem pályázati keretek között valósul meg; az önkormányzat mint fenntartó magáénak érzi a kezdeményezést, és közvetlenül a szolgáltatónál indítja el a bevezetési folyamatot. A közétkeztetés lebonyolítása közbeszerzési eljárás keretében történik, ahol a szerződésben pontosan rögzítik a szabadszedéses szolgáltatás technikai és higiéniai követelményeit.
Az átállás során nincsenek szigorú előírások, így az iskolák kötelezettségeit a szupermenza bevezetésekor az üzemeltető határozza meg. Az étkeztető vállalat alaposan felméri az iskola infrastruktúráját, és eldönti, hogy szükség van-e átalakításokra vagy bővítésekre. A beruházások mértéke és a költségek megosztása mindig egyedi megállapodás alapján történik. Általában elegendő néhány kisebb felújítás, valamint új berendezések, mint például melegen tartó pultok vagy salátás állomások beszerzése. Továbbá, a szolgáltató biztosítja az oktatási célú tájékoztató anyagokat is, amelyek az étkezőben kerülnek elhelyezésre.
"Miután a szabadszedéses tálalási forma a szolgáltató részéről teljes kontrollt igényel, így ez a fajta szolgáltatás a gyakorlatban a tálalókonyhák és ebédlők üzemeltetésének teljes átadásával valósul meg. Innentől kezdve az adott szolgáltató felel az összes szabály betartásáért, szakhatósági engedély, és egyéb a működéssel kapcsolatos hivatalos engedélyek, bejelentések meglétéért" - tájékoztat róla az önkormányzat.
Ferencvárosban idén novemberben két helyi iskola lép előre a szabadszedéses étkeztetés bevezetésével. Ennek érdekében mindkét intézmény étkezőjét felújították, figyelembe véve az EMMI-rendelet előírásait, valamint a NÉBIH által javasolt jó higiéniai gyakorlatokat és az élelmiszerbiztonsági szabályokat.
Kovács András alpolgármester elmondta, hogy az önkiszolgáló menza működése eltér a hagyományos étkezési formáktól, ezért az új helyszín tervezésekor fontos figyelembe venni a választható menük számát, valamint a salátás és hideg tálalópult jelenlétét. Emellett elengedhetetlen a szükséges eszközök beszerzése, és a közétkeztetési rendeleteknek megfelelő tájékoztatás biztosítása a menü kínálatról.
Az átalakításhoz nincs szükség előzetes engedélyekre, azonban a bevezetés után várható szakhatósági ellenőrzés. Az alpolgármester szerint az önkiszolgáló tálalási forma tervezése alatt nagy segítségre lehet a konyhatechnológus szakemberek tudása, valamint korábbi NÉBIH ellenőrök állásfoglalásai.
Az önkormányzat tájékoztatása szerint az étkezési menük összeállítása során a következőket kínálnak: egy ízletes leves, két különféle főétel, háromféle friss saláta és kétféle öntet. Az alapanyagok mindig a szezonális kínálatot tükrözik. Emellett heti rendszerességgel egy húsmentes napot is beiktatnak, dietetikus szakember véleményével támogatva. A diétás étkezések iránti igényeket is figyelembe veszik, hiszen a diétás étrenddel rendelkező tanulók részére személyre szabott, egyenként csomagolt menüket biztosítanak, amelyeket közvetlenül az iskolákba juttatnak el.
A ferencvárosi program célja, hogy a jövőben minden kerületi iskola és óvoda számára elérhetővé váljon a szupermenza. E kezdeményezés mögött áll a MAMZA, a szülői munkaközösségek dinamikus hálózata, amely a fenntartható étkezési szokások mellett a közösségi szemléletformálást is előtérbe helyezi. Terveik között szerepel egy helyi élelmiszer-ellátási lánc kialakítása, amely kosárközösségekkel, délutáni sulipiacokkal és különféle közösségi eseményekkel gazdagítja a kerület életét.
Kiemelkedő teljesítményt nyújtott a II. kerületi svédasztalos menza, amely a vizsgán jeles eredményt ért el.
A szabadszedéses menza bevezetése az iskolák szemszögéből izgalmas és sok szempontból előnyös lépés lehet. Ez a rendszer lehetőséget ad a diákoknak, hogy saját ízlésük és étkezési szokásaik szerint válasszanak az étkezési lehetőségek közül, ami nemcsak a változatosságot növeli, hanem a diákok aktív részvételét is ösztönzi az étkezési döntésekben. Egy ilyen rendszer bevezetése azonban kihívásokkal is jár. Az iskoláknak figyelembe kell venniük a diákok táplálkozási igényeit, valamint a fenntarthatóságot és az étkezési költségeket is. Fontos, hogy a kínálatban különféle egészséges és tápláló ételek szerepeljenek, amelyek megfelelnek a korszerű táplálkozási irányelveknek. A szabadszedéses menza lehetőséget ad arra is, hogy a diákok megtanulják értékelni az étkezést, és tudatosabb döntéseket hozzanak az egészséges táplálkozás terén. Ezzel párhuzamosan az iskolai közösség is erősödhet, hiszen az étkezések során lehetőség nyílik a baráti kapcsolatok ápolására és a közös élmények megosztására. Összességében a szabadszedéses menza bevezetése számos előnnyel járhat, de a megvalósítás során alapos tervezést és folyamatos figyelmet igényel az iskolák részéről, hogy valóban sikeres és fenntartható megoldást nyújtson a diákok számára.
Lackó Gábor, a Budapest XIV. Kerületi Németh Imre Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy intézményükben már egy ideje szabadszedéses rendszer működik, melyet számukra a Hungast biztosít. A szükséges eszközök és berendezések - például melegen tartó pultok, a salátákhoz hidegen tartó pult, evőeszköztartók és asztalok - beszerzését az étkeztető cég intézte. Az étkező átalakítására szerencsére nem volt szükség, mivel néhány évvel korábban már felújították, a munkálatokat szintén a Hungast végezte. Az új rendszer bevezetésekor így mindössze a berendezések és bútorok áthelyezésére volt szükség. Az iskola konyháján pedig szintén az étkeztető cég emberei dolgoznak.
A pedagógusok egy előre elkészített nyilvántartás segítségével ellenőrzik az étkezésre jogosult diákok listáját. Az étkezések költsége attól függ, hogy a tanulók hány étkezésre fizetnek elő: reggelire, ebédre, vagy mindháromra, beleértve az uzsonnát is. A napi díj, ha mindhárom étkezést igénylik, 1098 forint, amelyből a reggeli 146 forintba, az ebéd 806 forintba, míg az uzsonna 156 forintba kerül.
A szabadszedéses rendszer bevezetése óta a kidobott ételek mennyisége drámaian csökkent, és előfordul, hogy egyes napokon kevesebb mint tíz kilogramm maradékot kell megsemmisíteni. Ráadásul a választék is bővült: míg korábban csupán kétféle ételt kínáltak, most már három különböző lehetőség közül választhatnak a diákok.
Van, ahol az önkormányzat keres étkeztetőt
Nagy Ildikó, a Budavári Általános Iskola vezetője lapunknak nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy az önkormányzat sikeresen megkötötte a megállapodást az étkeztető céggel. Ennek köszönhetően az iskola számára minden szükséges eszköz rendelkezésre áll, így nem volt szükség új felszerelés beszerzésére.
A szabadszedéses tálalás bevezetése viszonylag zökkenőmentesen zajlott, mivel az ebédlő jól alkalmas volt a szedőpultok és egyéb tálalófelületek kényelmes és biztonságos elhelyezésére. Az étkezési díjak ellenőrzése egy korszerű, QR-kódos megoldás révén valósul meg. Jelenleg egy diák napi étkezése 712 forintba kerül, ami az új menzarendszer bevezetése óta körülbelül 10 százalékos áremelkedést jelent.
Az utóbbi évekhez viszonyítva jelentős mértékben csökkent az ételhulladék mennyisége. A diákok felismertek egy fontos szabályt: csak annyit szednek, amennyire valóban szükségük van, és tudatosan figyelnek a megadott referenciaadagok betartására is.
Az iskola igazgatója büszkén számolt be arról, hogy a gyerekek valóban elégedettek az új menza szolgáltatásaival. Különösen örömmel tapasztalják, hogy szélesebb ételválaszték áll a rendelkezésükre, ami színesebbé és változatosabbá teszi a mindennapi étkezéseket. Az ételek ízét is sokkal jobbnak ítélik meg, mint a korábbiakban, és az iskola számos dicséretet kap az étkeztetéssel kapcsolatosan. Ráadásul az étkeztető cég minden nap gondoskodik arról, hogy extra menüvel (pufferételekkel) is készüljön, így ha egy fogás elfogyna, senkinek sem kell lemondania a választási lehetőségről.
A szupermenza egy alapítványi iskolában igazi ínycsiklandó élményeket kínál. Az étkezések nem csupán táplálóak, hanem változatosak és kreatívan elkészítettek is. A diákok napi szinten élvezhetik a helyben készült, friss alapanyagokból készült ételeket, amelyek figyelembe veszik az egészséges táplálkozás alapelveit. Az étkezések során a gyerekek megismerkednek a különböző konyhák ízeivel és alapanyagaival, így a menü gyakran változik, hogy mindig új ízekkel és textúrákkal találkozhassanak. A szupermenza célja nemcsak a táplálkozás, hanem a közösségépítés is; az étkezések során a diákok közösen ülnek le az asztalhoz, ami lehetőséget teremt a barátkozásra és a beszélgetésekre. Az alapítványi iskola menzája arra is törekszik, hogy fenntartható módon működjön, így előnyben részesíti a helyi gazdaságot, és odafigyel a környezetvédelmi szempontokra. Az étkezések során a gyerekek megtanulják az élelmiszerpazarlás csökkentését, és a tudatos étkezés fontosságát is. Ez a szupermenza nem csupán táplál, hanem formálja a fiatalok szemléletét és értékrendjét is.
A Közgazdasági Politechnikumban Kováts Lívia, az iskola ügyvezető koordinátora, izgalmas részleteket osztott meg arról, hogyan alakították ki az alapítványi iskolában a szabadszedéses menza rendszerét.
Az iskolában egy tanév során körülbelül 520 diák vesz részt a tanulmányokban, és ezek közül jellemzően 200-240 diák étkezik a menzán – ami azt jelenti, hogy a tanulók kevesebb mint fele választja ezt a lehetőséget. Érdekes, hogy a tanórák sokszor egészen késő délutánig húzódnak, így sok gyermek csak otthon, későn tud meleg ételhez jutni.
A legnagyobb kihívást az ebédlő kialakítása jelentette, mivel a helyiség korábban közösségi térként szolgált. Délelőtt és délután tanulásra, csoportmunkára használták, egyik végében büfé, a másikban diákkonyha működött, ahol a diákok maguk melegíthették az ételüket. Ahhoz, hogy 200-300 diák kulturáltan tudjon ebédelni, és csak azok léphessenek be, akik ténylegesen befizettek az étkezésre, komoly átalakításokat kellett végezni. A büfét és a diákkonyhát másik helyiségbe költöztették, víz- és szennyvízvezetékeket építettek ki, és modern beléptetőrendszert is kialakítottak. Az ebédlőbe a diákok ma már kártyával jutnak be, a kapu pedig csak az étkezési időben működik, így a többi szünetben a diákok továbbra is szabadon használhatják a teret.
A legújabb változtatásoknak hála, most már naponta 350-360 diák élvezi az iskolai étkezést. A Politechnikum is a Hungasttal kötött megállapodást. Az új rendszer bevezetése során kiemelt figyelmet fordítottak az árak kialakítására. Eddig a tanulók körülbelül 1000 forintot fizettek az étkezésért, míg a szabadszedéses menzán a napi adag ára 1300 forint.
Régebben az iskola dolgozói végezték az étkeztetést, azonban a szabadszedéses rendszer bevezetése miatt ez túl nagy terhet és több munkaerőt igényelt volna. Ennek következtében a Hungast nem csupán az étkezési szolgáltatást, hanem a konyhai személyzetet is biztosítja.
A felszerelés részben az iskola korábbi készleteiből, részben az étkeztető cég beszerzéseiből állt össze. Az evőeszközök és tányérok az iskolától származtak, míg a melegen és hidegen tartó pultokat, valamint a leveses edényeket a Hungast biztosította. Az étkeztető cég szakmai javaslatokkal is segítette az iskola munkáját, például abban, hogy milyen tálalóeszközök és pultok szükségesek az elképzeléshez.
A diétás étrendet igénylő tanulók számára itt külön, lezárt és fóliázott dobozban érkezik a napi étkezésük. A diákok általában három különböző étkezési lehetőség közül választhatnak, és minden alkalommal található egy vegetáriánus alternatíva is a kínálatban.
A logisztika világa nem éppen egyszerű: az iskolában két ebédszünet van, amikor 160-180 diák ül le egyszerre az étkezőasztalokhoz, így a menza zökkenőmentes működtetése komoly szervezést igényel. Azonban a változások eredménye egyértelműen kedvező. Az ételhulladék mennyisége drámai mértékben csökkent. Kezdetben naponta 15-17 kilogramm maradék került a kukába, míg ma már csupán 5-7 kilogrammra csökkent ez a szám. Az eredményeket nap mint nap nyomon követik, és az ebédlő bejáratánál ki is függesztik, hogy mindenki láthassa, mennyi étel végzi a szemétben.
