Százmilliárdok áramolhatnak a lakáspiacra az állampapírok révén.
Forró jelenetek a Házasság első látásra nászútján: Juditról még a melltartó is lekerült - videó
A kormányzati intézkedések és a hazai államadósság finanszírozási sajátosságai révén 2025-re új, jelentős pénzforrások érkezhetnek a hazai lakáspiaci színtérre – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentésében, ahogyan azt a Bank360.hu is összefoglalta. A lakossági állampapírok esetében komoly lejáratok és kamatfizetések várhatóak, emellett a kormány tervei szerint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat 2025-től adómentesen lehet majd lakáscélra felhasználni. E tényezők összessége arra utal, hogy a lakáspiaci kereslet 2025-ben átmenetileg jelentős növekedésnek indulhat.
2025-ben az állam körülbelül 1300 milliárd forint hozamot fizet ki a lakosságnak az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) révén. Emellett csaknem 1800 milliárd forint értékű lakossági állampapír fog lejárni. A PMÁP-sorozatok után esedékes kamatfizetések a 2025-ös év első negyedévét érintik a legnagyobb mértékben, amikor is körülbelül 970 milliárd forint érkezik a háztartásokhoz e formában.
A lejáratok jelentős része, körülbelül hatvan százaléka, az év első öt hónapjára esik, míg 27 százalék szeptemberre tehető. Ez a pénz a megtakarítók számára új lehetőségeket kínál, és valószínűleg sokan szeretnének majd élni ezzel. Kérdés, hogy mi történik a lakossági szektorban lévő körülbelül 7 ezer milliárd forintnyi PMÁP-pal, hiszen a jelenlegi 18,4 százalékos kamat a jegybank előrejelzése szerint a kamatfordulók után csupán 4,7 százalékra csökkenhet. Ezért nemcsak a PMÁP-ok után kapható kamatra érdemes új befektetési lehetőségeket keresni, hanem sokan akár a PMÁP-jaikat is eladhatják minimális veszteséggel, hogy más irányba tereljék megtakarításaikat.
Az MNB szeptemberi felmérése szerint a lakosság 74 százaléka nem tervezi eladni a lejárat előtt az állampapírját, további 19 százalék is csak egy részét értékesítené. A válaszadók fele a kamatokat ismét állampapírba fektetné majd be, és csak 19 százalék nyilatkozta, hogy nagyobb összegű beruházáshoz, például ingatlanvásárláshoz, építkezéshez vagy felújításhoz használja majd fel a pénzt. Ennek ellenére az MNB úgy látja, ha a felszabaduló összegek egy részét a lakáspiacon fektetik be újra, az a kereslet érdemi emelkedését eredményezheti, növelve a lakásárakat és rontva ezzel a lakásvásárlás elérhetőségét.
A kormányzat tervei szerint a jövő évtől kezdődően a lakosság lehetőséget kap arra, hogy önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításaikat lakáscélra használja fel. Ez várhatóan körülbelül 300 milliárd forintot jelent majd a lakáspiacon. Az adómentesen felhasználható megtakarítások olyan ingatlanvásárlásokra szolgálnak, ahol nem szükséges hitelt igénybe venni, valamint a lakáscélú hitelek önrészének biztosítására, a jelzáloghitelek törlesztésére, és lakásfelújításokra is felhasználhatóak. A pénztártagok a saját lakáscéljaikon kívül házastársuk vagy gyermekük lakásigényeit is támogathatják a számlájukon lévő összeggel – emeli ki Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.
A lakásvásárlási lehetőségek a jövőben meglehetősen korlátozottak lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások révén. A tagság, amelynek létszáma nem éri el az 1,1 milliót, átlagosan mindössze 2 millió forintos egyenleggel bír 2024. szeptember végén. Azonban a pénztári vagyon eloszlása nem egyenletes: a tagok közel fele, 459 ezer fő, félmillió forint alatti megtakarítással rendelkezik, míg további 314 ezer tag 0,5–2 millió forint közötti összeget takarított meg. Ez alapján elmondható, hogy a tagok körülbelül háromnegyede valószínűleg nem lesz képes jelentős keresletet generálni a lakáspiacon; számukra leginkább hiteltörlesztés vagy kisebb felújítás válhat esedékessé. Külön figyelmet érdemel az a fiatalabb korosztály, amelynek tagjai a legnagyobb valószínűséggel törekednek saját lakás vásárlására. Azonban a 41 évnél fiatalabb pénztártagok száma csupán 216 ezer fő volt 2023 végén, és átlagosan mindössze 800 ezer forintos megtakarítással bírnak. Ez a helyzet arra utal, hogy a nyugdíjcélú megtakarításaikból származó önerő biztosítása a lakásvásárláshoz valószínűleg nehézkes lesz számukra.
A pénztártagok egy szűk, 38 ezer fős rétegének pénztári egyenlege ugyanakkor a 10 millió forintot is meghaladja, ők birtokolják a pénztári vagyon közel egyharmadát, 634 milliárd forintot. Az ő esetükben a megtakarítás már könnyedén önerőként szolgálhat lakásvásárláshoz, vagy fedezheti egy teljeskörű lakásfelújítás költségeit. A nagyobb vagyonú, jellemzően idősebb pénztártagok esetében az is elképzelhető, hogy gyermekük lakáscéljait támogatják az önerő biztosításával, melyet a kormányjavaslat megenged.
