A magyar gyümölcsfajok között szinte észrevétlenül eltűnt egy különleges kincs: most pedig újraélesztésének lehetőségeiről beszélgetünk. Az Agro Napló szakértői javaslatai és innovatív megoldásai révén a múlt ízletes gyümölcseinek visszahozatala nemcsak a

A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse a málna - ilyenkor, július elején sokak asztalára kerül friss, illatos formájában. Ám míg a fogyasztók örömmel válogatják a piacon, kevesen tudják, milyen komoly kihívásokkal néznek szembe a hazai málnatermesztők. Az elmúlt években tapasztalható magyarországi málnatermesztés jelentős visszaesésének okai részben a klímaváltozás szélsőséges hatásaira vezethetők vissza, részben az öntözési problémákkal és a technológiai elmaradással magyarázhatók. Erre a súlyos helyzetre keresnek megoldást a Soproni Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói, akik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) támogatásával közösen dolgoznak egy innovatív megközelítésen: a fás szárú növényekkel kombinált agrárerdészeti rendszerek alkalmazásán.

A Soproni Egyetem és a MATE szakemberei Fertődön egy innovatív kísérleti ültetvényt alakítottak ki, ahol a fák mikroklímát befolyásoló szerepét tanulmányozzák. Céljuk, hogy feltérképezzék, miként segíthetik ezek a fák a bogyós gyümölcsök, különösen a málnák fenntartható termesztését, és hogyan alkalmazkodhatnak a környezeti változásokhoz. A kutatás eddigi eredményei ígéretesek: a fertődi ültetvények adatai alapján a bogyós gyümölcsök - ha megfelelő technológiát és környezetvédelmi intézkedéseket alkalmaznak - továbbra is sikeresen termeszthetők Magyarországon. Ez a kutatás nem csupán a málna jövőjét formálhatja, hanem új lehetőségeket is teremthet a klímaadaptív és környezetbarát mezőgazdaság számára - áll a Soproni Egyetem közleményében.

Július elején Sarródon szakmai találkozót tartottak a málnatermesztés előtt álló kihívásokról és lehetséges megoldásokról. A rendezvény a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézetének Gyümölcstermesztési Kutatóközpontja, valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának együttműködésével jött létre, a Soproni Egyetem támogatásával. A szakemberek összegyűltek, hogy megvitassák a málnatermesztés jövőjét és az ágazat előtt álló új kihívásokat.

Fertődön már több mint 7 éve zajlik agrárerdészeti málnatermesztési kísérlet, amelynek eredményei és a vizuális tapasztalatok is igazolták az úgynevezett vegyes kultúra termesztésének sikerességét. A fák javítják a mikroklímát és jelentősen növelik a bogyós kultúra vitalitását, az öntözés azonban elengedhetetlen. Erről Dr. Varga Jenő, a MATE kutatója számolt be.

A bogyós gyümölcsök termesztése napjainkban komoly kihívásokkal néz szembe, különösen a klímaváltozás következtében. A főbb málnafajtáink érési időszaka gyakran egybeesik a kánikulai napokkal, amikor a hőmérséklet elérheti a 35-40 Celsius-fokot. A fokozódó légköri szárazság és az intenzív napfény nemcsak a növények, hanem a gyümölcsök fejlődését is hátráltatja, ami levél- és gyümölcsperzselődést, valamint napégést okozhat. A helyzet javításához már nem elegendő csupán a nemesítési lehetőségek kihasználása; elengedhetetlen a növények árnyékolása és egy kedvezőbb mikroklíma kialakítása. Az agrárerdészeti rendszerben történő termesztés egy ígéretes alternatíva lehet, amely segíthet a bogyósok alkalmazkodásában a változó környezeti feltételekhez.

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – javasolta a szakértő. Az agrárerdészeti bogyós technológia iránti kedvező hazai tapasztalatok nemcsak helyi szinten, hanem nemzetközi színtéren is felkeltették az érdeklődést. A Pannon-medence agráriumának klímaadaptációját elősegítő nemzetközi együttműködés keretében létrejött ClimaPannonia projekt célul tűzte ki ennek a technológiai megoldásnak a további kutatását, validálását és széles körű gyakorlati alkalmazását.

A következő négy évben a Soproni Egyetem és a MATE kutatói szoros együttműködésben dolgoznak majd azon, hogy átfogó képet kapjunk a fás-bogyós vegyes rendszerek fenntarthatóságáról és regionális alkalmazhatóságáról

- mondta el Vityi Andrea, a Clima Pannónia projekt szakmai vezetője, a Soproni Egyetem docense. Mint kifejtette, a kutatás középpontjában a természetes árnyékolás mikroklímára, vízgazdálkodásra és terméshozamra gyakorolt hatásának vizsgálata áll a fertődi kísérleti málnaültetvényben.

Ezen felül figyelemmel kísérjük a beltartalmi mutatókat, a biodiverzitás fejlődését, valamint a rendszer szénlábnyomát is, mivel ezek alapvető elemei a jövő mezőgazdasági módszereinek kidolgozásához.

- tette hozzá. A projekt lehetőséget nyújt a regionális perspektíva felfedezésére is:

A Novi Sad-i Egyetemmel való együttműködés lehetőséget teremt számunkra, hogy egy párhuzamos rendszer elemzésén keresztül a modell alkalmazhatóságát különböző környezetekben is megvizsgálhassuk.

- hangsúlyozta Vityi Andrea az Erdőmérnöki Kar Környezet- és Természetvédelmi Intézetének nevében.

Az utóbbi négy évtized során Magyarországon drámai mértékben megemelkedett a csapadékmentes időszakok hossza, miközben a hőmérséklet is folyamatosan emelkedik. Ennek következtében az aszályok egyre inkább súlyosbodnak. Az agrárerdészeti technológiák, amelyek a fák és a mezőgazdasági növények kombinálására építenek, számos előnnyel járnak a szántóföldi növénytermesztés szempontjából. Ezek a rendszerek nemcsak a talaj minőségét javítják, hanem segítenek a vízmegtartásban és a biodiverzitás növelésében is.