Riasztó vírus terjedése Európában: komoly pusztítást idézhet elő, ha nem sikerül megfékezni - Agro Napló

A veszettség egy heveny lefolyású, idegrendszeri tünetekkel járó vírusos betegség, amely az agy és a gerincvelő gyulladását idézi elő. E betegség kórokozója a Lyssavírus nemzetséghez tartozó veszettségvírus, amely képes megbetegíteni minden melegvérű állatot. A fertőzés leggyakrabban veszett állat harapása vagy marása révén terjed, amikor a vírus a nyálon keresztül jut be a szervezetbe. Noha elméletben a betegség gyógyítható lenne, a tünetek megjelenése után az emberek körében a túlélés szinte lehetetlen, ezért a veszettség a világ egyik leghalálosabb zoonózisának számít. A megelőzés a legfontosabb védekezési forma: a háziállatok rendszeres oltása, a vadállomány vakcinázása, valamint a lakosság folyamatos tájékoztatása kulcsfontosságú a betegség terjedésének megakadályozásában.

A betegség világszerte előfordul, és bár az elmúlt két évtizedben Európában jelentős mértékben sikerült visszaszorítani, a probléma nem tekinthető véglegesen megoldottnak. A nyugat-európai országokban napjainkban a klasszikus veszettség gyakorlatilag megszűnt, egy-egy behurcolt esettől eltekintve. Ezzel szemben Közép- és Kelet-Európában, különösen Romániában és Lengyelországban, az elmúlt években még mindig viszonylag nagy számban állapítottak meg veszettség-eseteket. Ukrajnában a betegség napjainkban is gyakran előfordul, ami folyamatos veszélyt jelent az uniós tagállamok határ menti térségeire. E kockázat csökkentésére az Európai Unió támogatásával több program indult, például Kárpátalján, ahol a rókák veszettség elleni immunizálását csalétekbe rejtett vakcina segítségével végzik.

Magyarországon a veszettség elleni küzdelem érdekében egy átfogó mentesítési program valósul meg, amely uniós támogatással zajlik. A program lényege, hogy a vörösróka populációt évente kétszer, tavasszal és ősszel vakcinával immunizálják. A vakcinát csalétek formájában repülőgépről juttatják el a rókák élőhelyére, így biztosítva, hogy minél több állat hozzáférjen a védőoltáshoz. Az eddigi eredmények biztatóak: 2018 és 2021 között Magyarország egész területén nem regisztráltak veszettség-esetet. Azonban 2022 szeptemberében egy újabb esetet észleltek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, közvetlenül az ukrán határ közelében. Ez a fejlemény arra figyelmeztet, hogy a határ menti behurcolás kockázata továbbra is fennáll. Emiatt a vármegye elveszítette a veszettségtől való mentességét, míg az ország többi része továbbra is védett - áll a NÉBIH hivatalos közleményében.

A betegség terjedése döntően a fertőzött állat nyálával való közvetlen érintkezés révén történik, leggyakrabban harapás vagy marás következtében. A vírus az idegrendszerben haladva jut el az agyba, ahol súlyos gyulladásos folyamatokat vált ki. A tünetek általában 20-90 nap lappangási idő után jelentkeznek, de előfordulhat rövidebb vagy hosszabb időszak is.

Emberben a betegség kezdeti stádiumában influenzaszerű tünetek jelentkeznek, mint a láz, fejfájás, izomfájdalmak, majd ezt követi a betegség látszólagos enyhülése. A későbbi szakaszban azonban idegrendszeri tünetek alakulnak ki: szorongás, nyugtalanság, görcsök, bénulás, víziszony, és végül a beteg halála. A tünetek megjelenése után a betegség gyakorlatilag mindig végzetes, ezért a gyors sebellátás, valamint a posztexpozíciós oltási sorozat életmentő lehet.

Az állatvilágban a veszettség két formáját különböztetjük meg: a "dühöngő" és a "csendes" veszettséget. A dühöngő forma során az állatok izgatottá, agresszívvá válnak, emberre és más állatokra támadnak, gyakran élettelen tárgyakat is megharapnak. A nyelési nehézségek miatt fokozott nyálzás figyelhető meg, ami növeli a fertőzés továbbadásának kockázatát. A csendes forma ezzel szemben inkább a jól tartott, lakásban élő állatoknál fordul elő, akik letargikussá válnak, étvágytalanság és bénulás alakul ki, majd az állat elpusztul. Macskákban a dühöngő forma gyakoribb, ami különösen veszélyes, hiszen a macskák gyakran felügyelet nélkül kóborolnak, és más állatokkal is összeverekedhetnek.

A rókák kulcsszereplők a veszettség terjedésében, mivel rendkívül jól alkalmazkodnak az emberi környezethez. Gyakran feltűnnek a települések peremén, sőt, néha még a belső városrészekben is. Sokan azt hiszik, hogy csak a veszett rókák merészkednek be a lakott területekre, de a valóság az, hogy ezek az állatok a természetes alkalmazkodóképességük miatt vonzódnak az ember közelében található táplálékforrásokhoz, mint például rágcsálók, hulladékok vagy házi kedvencek számára kihelyezett eledel. Az egészséges rókák jellemzően elkerülik az embereket, és zaj hatására gyorsan menedéket keresnek. Ennek ellenére fontos, hogy minden közvetlen érintkezést elkerüljünk, mivel a fertőzés kockázata mindig fennáll. Ha egy róka furcsán viselkedik, agresszív, vagy a veszettségre utaló tüneteket mutat, azonnal értesíteni kell az állategészségügyi hatóságot vagy a Nébih Zöld Számát.

Az állattartók számára kiemelten fontos, hogy betartsák a jogszabályokat a veszettség ellen. Magyarországon minden kutyát évente kötelezően veszettség elleni oltásban kell részesíteni. Ezen kívül a kutyák mikrochipes azonosítása is kötelező, ami hozzájárul a járványügyi nyomon követés hatékonyságához. A macskák esetében ugyan nem létezik kötelező jogszabály, de a kijáró macskák védőoltása erősen ajánlott, hiszen ők nagy területeket járhatnak be, így könnyen találkozhatnak rókákkal, nyestekkel vagy más fertőzött állatokkal. A veszettség elleni oltás mellett érdemes figyelni az egyéb fertőző betegségek elleni védelemre is, valamint a rendszeres féregtelenítésre és az ivartalanításra.

Amennyiben egy embert állat harap meg, az első és legfontosabb teendő a seb azonnali alapos ellátása. A sebet szappannal vagy kézmosószerrel, majd bőséges folyóvízzel legalább 15 percen keresztül kell kimosni. Ezt követően vírusellenes hatóanyagú készítményt kell alkalmazni, majd haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. A sérülés körülményeit - az állat faja, oltottsági státusza, viselkedése - a lehető leghamarabb be kell jelenteni a járási állategészségügyi hatóságnak. Az állatot ilyenkor 14 napos megfigyelés alá vonják, és amennyiben tüneteket mutat vagy elhullik, laboratóriumi vizsgálatot végeznek. Az ember veszettség elleni oltásának szükségességét az orvos és a népegészségügyi hatóság kockázatértékelés alapján dönti el.

A veszettség elleni harc tehát rendkívül összetett feladat, amelyben elengedhetetlen a lakosság, az állattartók, az állatorvosok és az állategészségügyi hatóságok szoros együttműködése. Az állatok rendszeres oltása, a vadállomány immunizálása, valamint a lakosság folyamatos tájékoztatása és felelősségteljes magatartása mind kulcsfontosságúak ahhoz, hogy ez a veszélyes betegség ne jelentse kockázatot sem az emberek, sem az állatok számára.

Bár Magyarország nagy része jelenleg biztonságosnak számít, a határ menti területek helyzete folyamatos figyelmet és gondoskodást igényel. A veszettség egy rendkívül súlyos betegség, amely szinte mindig végzetes kimenetelű, és sajnos nem létezik rá hatékony gyógymód. Azonban a betegség megelőzése lehetséges. Éppen ezért elengedhetetlen a rendszeres védőoltások alkalmazása, az állategészségügyi előírások szigorú betartása, valamint a tudatos és felelős állattartás. Ezek mind kulcsfontosságú lépések a védelem biztosításában.