Valóban, a mondás szerint a villám nem csap kétszer ugyanoda, de valóságos tudományos alapja ennek a kijelentésnek nem igazán van. Nézzük meg közelebbről a viharokat, és tisztázzuk a tényeket és tévhiteket, amelyek körülöttük keringenek.

Ha nem tudunk zárt térbe húzódni a vihar elől, akkor érdemes az alábbi lépéseket követni:

Egy hónappal ezelőtt brutális vihar tarolta le az egész országot, óriási pusztítást hagyva maga mögött. Másnap reggel több mint 2900 kárbejelentés érkezett a katasztrófavédelemhez. Július végén pedig villámárvíz mosta el a városokat a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék miatt. Nyáron egyáltalán nem ritka, hogy hasonló természeti csapás éri az országot, de mi áll pontosan a jelenség hátterében?

(A legújabb információk egy helyen)

A zivatarok négy fázison mennek keresztül: van egy növekedési, fejlődési, elektromos és egy szétoszló szakasz is. A viharok általában a nap korai időszakában kezdenek kialakulni, amikor a nap felmelegíti a földközeli levegőt, majd az emelkedni kezd a légkörben. Ha a légtömb elért egy bizonyos szintig, gomolyfelhők képződnek. A folyamatos felmelegedés hatására ezek a felhők függőlegesen nőnek a légkörbe: a tornyosuló viharfelhők a zivatar első jelei. Ha a folyamat folytatódik, egyre több vízgőz csapódik ki, és elkezdődik a csapadékképződés. Ha a csapadék hullani kezd, a felhőben feláramlások mellett lefelé is áramlani kezd a levegő. A végső ponton a zivatarfelhő teteje eljegesedik, üllő formában szétterül - írja az amerikai National Weather Service.

Egy kifejlett zivatarfelhő szerkezetének különös összetettsége lenyűgöző. A felhő csúcsán apró, csillogó jégkristályok gyülekeznek, míg a középső zónában a jégkristályok és a jégeső izgalmas elegyet alkotnak. Lent, az alsó rétegben pedig esőcseppek és az olvadó jégeső cseppjei hullanak, színesítve a vihar kísérő zenéjét.

A levegő áramlása és a különféle csapadékformák kölcsönhatása a felhő belsejében a csapadékrészecskék elektromos töltődését idézi elő. A könnyű jégkristályok felfelé emelkednek, miközben pozitív töltést nyernek, míg a nehezebb jégeső negatív töltéssel bír. Ennek következtében, egy idő elteltével, a zivatarfelhő csúcsán pozitív, míg a középső és alsó rétegeiben negatív töltésű területek alakulnak ki.

Ez a jelenség sokkal bonyolultabb, mint elsőre tűnik. A zivatarfelhő alján egy apró pozitív töltésű zóna keletkezik, amely a középső rész negatív töltésű hatásának következményeként alakul ki. Emellett a vihar felső, üllő alakú részében a pozitív töltés következtében az alatta elhelyezkedő zóna negatív töltésűvé válik.

Egy ideig a levegő a felhőben szigetelő szerepet tölt be a pozitív és negatív töltések között, valamint a felhő és a föld között. Ám amikor a töltések közötti eltérés túlzottan megnő, a levegő elveszíti szigetelő képességét, és hirtelen elektromos kisülés történik. Ezt a jelenséget villámlásnak hívjuk.

A villámlással kapcsolatos egyik elterjedt tévhit, hogy egy helyet nem érhet villám kétszer egymás után, de ez a nézet téves. Például az Empire State Building évente 25-100 alkalommal is villámcsapás áldozatává válik. Volt olyan éjszaka, amikor a híres felhőkarcolót akár háromszor is megcsapta a villám – állítja a Howstuffworks.

Ahogy a villám áthalad a levegőn, gyorsan felmelegíti azt. Ennek hatására a levegő kitágul és létrejön az a hanghullám, amit mennydörgésnek nevezünk. Egy átlagos mennydörgés körülbelül 10 mérföldre, körülbelül 16 kilométerre hallható. Fontos, hogy a villám akár ilyen távolságban is lecsaphat a felhőből. Tehát, ha halljuk, hogy dörög az ég, akkor nem vagyunk biztonságban.

A forrás közelében a mennydörgés hangnyomásszintje általában 165-180 decibel, de egyes esetekben meghaladhatja a 200-at is. Összehasonlításként a Sziget Fesztivál megengedett hangszintje például 65 decibel.

Az erős hanghatás miatt a mennydörgés képes megrepeszteni a közelben lévők dobhártyáját, aki tartós halláskárosodáshoz is vezethet. Illetve a hang átmeneti problémákat is okozhat, mivel jóval meghaladja a káros hangszintet.

Ha mennydörgést hallunk, zárt épületbe érdemes menekülni, vagy egy autóba, ahol felhúzzuk az ablakokat. Az utóbbi azért alkalmas védelmet nyújtani a viharok idején, mert a fémvázas szerkezetük miatt Faraday-kalitkaként működnek, amely az áramot a bennülő utasok körül a talajra vezeti.

Mivel a villámlás túlfeszültséget okozhat, ezért nem árt kihúzni a nem létfontosságú elektromos készülékeket a konnektorból. Ha elmenne a vihar miatt az áram, csak egyetlen villanyt érdemes felkapcsolva hagyni, hogy lássuk, ha visszajött.

A viharos időszakokban érdemes fokozott figyelmet fordítani a vízvezetékekre és a vízre, mivel a fémcsövek elektromos töltést vezethetnek. Ez a helyzet azonban csak akkor válik kockázatossá, ha a csövek nincsenek PVC bevonattal ellátva. Szerencsére a modern háztartások túlnyomó többségében már megoldották ezt a problémát.

A vezeték nélküli eszközök, mint például a mobiltelefonok, általában biztonságosak, még viharos időszakokban is, amikor villámlásra számíthatunk. Az igazi veszélyt a vezetékes telefonok jelentik, mivel a külső telefonvonalak lehetővé teszik, hogy a villám akár az otthonunkba is bejusson. Még a vezeték nélküli telefonok esetében is tanácsos elkerülni az ablakokat és az olyan helyeket, ahol nagyobb valószínűséggel érhet bennünket a villámlás. A biztonságunk érdekében mindig jobb óvatosnak lenni!

Ha nem tud elvonulni egy védett, zárt helyre, mindenképpen tartózkodjon a víz közeléből, a magas fáktól és oszlopoktól, valamint a fémből készült tárgyaktól a villámlás ideje alatt. Ide tartoznak olyan eszközök is, mint az esernyő, golfütő, horgászbot vagy akár a kerékpár.

A MET Office javaslata szerint, ha egy vihar váratlanul ránk tör a szabadban, és nincs a közelben biztonságos hely, érdemes guggolva átvészelni a heves időjárást. A legfontosabb, hogy minimalizáljuk a talajjal való érintkezést, így nem ajánlott lefeküdni a földre. A legoptimálisabb testhelyzet az, ha guggolva a kezeinket a térdeinkre helyezzük, miközben a fejünket a lábaink közé hajtjuk, ezzel védve magunkat a vihar pusztító erejétől.

A vihar elmúltával is légy körültekintő! Még ha a viharfelhők eltűntek is az égről, érdemes óvatosan közelíteni a leszakadt elektromos vezetékekhez és a károsodott kábelekhez. Ne feledkezzünk meg a vihar alatt megsérült épületekről és fákról sem; ezek rejtett veszélyeket hordozhatnak. Vigyázz magadra és a környezetedre!