A toxinkérdés a növényvédelmi szakemberek számára kiemelten fontos téma, hiszen a mezőgazdaságban használt vegyi anyagok hatása nemcsak a növényekre, hanem az ökoszisztémákra és az emberi egészségre is kihat. A növényvédelmi eljárások során alkalmazott pe

A fertőzések kialakulása számos tényező függvénye.

Az elmúlt évtizedekben nem vettük és egyáltalán nem kezeltük komolyan a kukorica növénykórtani problémáit. Meg kell jegyeznünk azt a nem elhanyagolandó tényt, hogy a kukoricát vírusok, baktériumok és kórokozó gombák károsítják, amelyek termésmennyiségre gyakorolt direkt hatását legtöbb esetben nem ismerjük.

A vegetatív növényi részeket érintő betegségek, mint például a levélfoltosságok és a rozsdabetegség, jellemzően a vegetáció második szakaszában ütnek fel. Ezek a kórokozók jelentős mértékben csökkenthetik a növény asszimilációs felületét, ami komoly hatással lehet a terméshozamra. Érdemes lenne alaposabban megvizsgálni, hogyan befolyásolják ezek a betegségek a termés eredményességét.

A szakmát jelenleg humán- és állategészségügyi szemszögből a kukoricában felhalmozódó mikotoxinok mennyisége foglalkoztatja leginkább, amelyek az egészségkárosító (több esetben karcinogén) hatásukon túl negatívan befolyásolják az értékesítés gazdasági folyamatát.

A mikotoxinok olyan másodlagos anyagcseretermékek, amelyeket különböző gombaszervezetek, leginkább penészgombák állítanak elő. Ezek a kis molekulatömegű vegyületek rendkívül ellenállók a hőhatásokkal szemben, és hajlamosak felhalmozódni a terményekben. Az elmúlt száraz nyarak következményeként a kukoricában különösen fontos szerepet játszik az Aspergillus fajok által termelt aflatoxin, amely komoly kockázatot jelent az élelmiszerbiztonság szempontjából.

Fontos megemlíteni, hogy a kukorica, mint gabonaféle, számos félszaprotróf és szaprotróf gombafaj által van veszélyeztetve. Ezek a gombák nemcsak a talajban, hanem a termesztett növények légterében is megtalálhatóak, és képesek toxikus anyagokat termelni. Ráadásul sok esetben fitopatogén jellemzőkkel is bírnak. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük a kukoricát leggyakrabban fertőző penészgomba-nemzetségeket, valamint az általuk előállított mikotoxinokat és azok egészségre gyakorolt hatásait.

Forrás: Dr. Varga Zsolt

A legfőbb kihívás az, hogy a megemlített penészgomba-nemzetségek fajaik nem csupán a szántóföldön okoznak fertőzéseket, hanem a raktározási folyamatok során is képesek terjedni, és a betakarított termésben mikotoxinok keletkezését idézhetik elő.

A fertőzések megjelenése szoros összefüggésben áll az adott évjárat sajátosságaival. A csapadékos és mérsékelten meleg nyarak kedveznek a Fusarium-fertőzések terjedésének, míg a száraz és forró nyarak során az Aspergillus fajok válnak a domináló kórokozókká. Ezen kívül az Alternaria és Cladosporium nemzetségek is a szárazabb időszakokban érzik magukat a legjobban.

Cikkünk az ajánló alatt folytatódik Startra készen az új szóják! - Heti Körkérdés Hirdetés

Fedezd fel a gazdaságod új erőforrását: strapabíró kapuk, amelyek minden kihívást állnak! Készen állsz, hogy egyedi megoldásokat válassz? Ne habozz, tedd különlegessé a területedet most!

A DEKALB-genetika kiemelkedő eredményei 2024-ben: Innováció és fejlődés a mezőgazdaságban!

Több támogatást kaphatnak a biogazdák - érdemes kihasználni! Hirdetés

Fedezd fel a 2024-es év legújabb kukoricahibrideit az RAGT kínálatában! Ismerd meg a legfrissebb innovációkat és technológiákat, amelyek a mezőgazdaság élvonalába repítenek. Hirdetésünk segítségével bepillantást nyerhetsz a jövő kukoricatermesztésébe!

Fedezd fel a kukoricatermesztés új dimenzióját a TIMAC AGRO innovatív technológiájával! Tapasztald meg, hogyan segíthetnek prémium megoldásaink a terméshozam maximalizálásában és a fenntartható gazdálkodásban. Az általunk kínált modern módszerek és termékek garantálják a kukorica egészséges növekedését és a minőségi termés elérését. Csatlakozz te is a sikeres gazdák közé, és tedd különlegessé a termesztési folyamataidat a TIMAC AGRO segítségével!

Fedezd fel a Syngenta hibridek világát, ahol a kukoricatermesztés új dimenziókat nyit meg! 20,8 t/ha terméshozammal büszkélkedhetünk, ami a legmodernebb kutatások és fejlesztések eredménye. Ismerd meg a komplex tudást, amely segít kiaknázni a legjobb potenciált a földjeiden! Ne hagyd ki ezt a lehetőséget, hogy a legjobbat hozd ki a kukoricatermesztésből!

Friss hírek! A KWS OLTENIO megnyerte a főpályát! Hirdetmény.

A fertőzések megelőzése és a végtermék mikotoxin szennyezettségének minimalizálása érdekében fontos, hogy az alábbi tényezőket alaposan mérlegeljük:

Az agrotechnika és a talajművelés területén a forgatás nélküli talajművelés hatásainak vizsgálata mindig is középpontban állt. A szaprotróf talajlakó gombák fennmaradása szoros összefüggésben áll a talajban maradó növényi maradványokkal (1-2. kép). Ezek a maradványok nem csupán a talaj tápanyagellátottságát javítják, hanem jelentős szerepet játszanak a következő évi fertőzések csökkentésében is. A talaj egészségének megőrzése érdekében tehát kiemelten fontos figyelmet fordítani a növényi anyagok kezelésére és a talajművelési technikák optimalizálására.

A tarlómaradványok letisztítása és talajba forgatása egy fontos agrárfolyamat, amely hozzájárul a földtermékenység fenntartásához.

1.- 2. kép - A bal oldalon látható visszamaradt tarlómaradványok képezik a fertőzés kiindulópontját, míg a jobb oldalon a hernyók által okozott károk nyomán kialakult Fusarium spp. fertőzés látható a kukoricacsövön. - fotó: Dr. Varga Zsolt

A szűkített vetésforgó alkalmazása során – bár nem minden évben, de 2-3 évente – érdemes elvégezni a mélyszántást. Ez a módszer jelentős mértékben csökkenti a károsítók, mint például a kórokozók, kártevők és gyomok, fertőzési nyomását. E lépés különösen fontos a vetésforgóban szereplő minden egyes növénykultúra egészsége szempontjából.

2./ Hatékony védekezés a rovarkártevők ellen - A kukoricát támadó kártevők által okozott sebzések lehetőséget nyújtanak a kórokozók behatolására, ezért elengedhetetlen, hogy hatékony védekezési intézkedéseket vezessünk be a károsító rovarok ellen. Különösen fontos szerepet játszanak ebben a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke hernyói (3. kép), mivel ők jelentős mértékben hozzájárulnak a fertőzési utak megnyitásához. A védekezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a folyamatos megfigyelésre, valamint a kártevők előrejelzésére (például fény- és feromoncsapdák alkalmazásával).

3. kép - Kukoricacső végén megfigyelhető vegyes (Fusarium és Aspergillus spp.) fertőzés - fotó: Dr. Varga Zsolt.

A kukoricamoly elleni védekezés során az első generáció kiemelkedő fontossággal bír, mivel ennek hatékony kezelése drámaian csökkentheti a második generációban megjelenő hernyók számát. Ezzel szemben a gyapottok-bagolylepke egy rendkívül sokféle tápláléknövényt fogyasztó faj, amely a kukoricát is jelentős mértékben károsítja. Mint vándorló lepkefaj, képes átvészelni a telet hazánkban is. Különösen a kukoricacsöveken okozott károk esetén a második nemzedék tömeges megjelenése kulcsszerepet játszik a védekezési stratégiákban.

A kukoricatermesztésben évről évre fokozódó mikotoxinproblémák egyértelműen összefüggésbe hozhatók a klímaváltozással. A fertőzések mértékét az évjárat típusa és a terület inokulummennyisége lényegesen meghatározzák.

Dr. Varga Zsolt - Plant-Treat Kft.