Átláthatóság: A NER-ből több ezer milliárd forint értékű vagyon nyerhető vissza.

A Magyar Péter vezette Tisza Párt a közvagyon védelmének érdekében új hivatal megalakítását tervezi, hogy visszaszerezze azt a magánzsebekbe került értékeket, amelyek az elmúlt évtizedekben eltűntek. A politikus a párt szombati kongresszusán osztotta meg ezt a jövőbeli elképzelést. A tervezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -Védelmi Hivatal célja, hogy megkísérelje azt, ami az elmúlt harminc évben egyetlen kormányváltás után sem valósult meg: sem 2002-ben az MSZP-s Keller László, sem 2010 után a fideszes Papcsák Ferenc, és később Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosként nem tudta elérni a közvagyon helyreállítását.

A vagyonvisszaszerzési hivatal egyelőre politikai ígéret, és senki nem tudja, hogy mi fog belőle megvalósulni - hívta fel a figyelmet a Magyar Hang érdeklődésére Martin József Péter, a Transparency International (TI) ügyvezető igazgatója. - Az azonban állítható, hogy a jogi elszámoltatásra, ezzel párhuzamosan az állami vagyonvesztés vizsgálatára és annak visszaszerzésére van társadalmi igény, hiszen ipari mértéket öltött a közpénz magánzsebekbe vándoroltatása. Emiatt közérdek is fűződik ahhoz, hogy az így kiszervezett vagyont próbálja meg majd visszaszerezni az új kormány. A Tisza Párt választási győzelme esetén nem pusztán kormányváltás, hanem rendszerváltás történne, hiszen 16 évnyi Fidesz-kormányzás érhet véget, amelynek során alapjaiban sérült a jogállamiság és a demokrácia - mondta az ügyvezető.

Martin József Péter véleménye szerint a rendszerváltás elsődleges lépése a korábban megvalósult közjogi struktúrához tartozó fékek és ellensúlyok újjáépítése. Ennek középpontjában áll az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása, valamint a legfőbb ügyészség pártatlanságának garantálása. Emellett elengedhetetlen néhány kulcsfontosságú intézmény, mint például a Gazdasági és Versenyhivatal, valamint az Állami Számvevőszék függetlenségének visszaállítása is. E lépések révén lehetőség nyílik arra, hogy a vagyonvesztésért felelős személyeket felelősségre vonják. Az új kormány azon képessége, hogy milyen mértékben és gyorsasággal tudja helyreállítani a demokratikus fékeket és ellensúlyokat, nagymértékben függ a választási eredményekből származó felhatalmazás erejétől. Péter hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések alapvetőek egy jogállamiság elveinek megfelelő, hatékony vagyonvisszaszerzési eljárás megvalósításához.

Felvetésünkre, hogy van-e értelme új hivatal felállításának, ha az nem kapja meg a hatékony működéshez szükséges jogköröket, a TI ügyvezetője azt felelte: bár van társadalmi igény az elszámoltatásra, de egy új hivatalnak csak akkor van értelme, ha az kellő felhatalmazással rendelkezik. Annak nem látja értelmét, hogy az új szervezet egyfajta duplikált ügyészségként működjön. Kulcskérdésnek tartja: hiteles, független személyek álljanak az intézmény élén, a közjót szolgálják, és nem pártpolitikai érdekeket szolgálnak. Erre és a több állami intézményre is igaz: a függetlenséget szavatolni kell, ha ez nem sikerül, akkor az cseberből vederbe eset lenne.

Szerinte a nagy, Magyar Péter által is említett rendszerszintű ügyekkel feltétlenül érdemes lesz foglalkozniuk az állami szerveknek. Ezek azok a vagyonjuttató rendszerek és mechanizmusok, amelyek lehetővé tették a NER-es szereplők mesés gazdagodását. Az erőforrás-újraelosztás csatornái mások mellett a közbeszerzési eljárások, a magántőkealapok, a hosszú távú koncessziók vagy az alapítványok. Azt ma még lehetetlen megmondani, hogy mennyit lehet visszaszerezni, de azt valószínűsíti, hogy akár több ezer milliárd forintnyi vagyon is visszanyerhető lehet jogi eljárások végén. Véleménye szerint a 35 éves koncessziós szerződések felülvizsgálhatók, a legnagyobb kihívást a magántőkealapok jelenthetik, ahol a végső tulajdonosokra csak következtetni lehet. A közbeszerzési rendszer pártatlansága is helyreállítható szabályozási eszközökkel.

Martin József Péter rámutatott, hogy a magyar gazdaság 25-30 százaléka a NER által befolyásolt szereplők birtokában van. Ez az arány különösen figyelemre méltó, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdaság teljesítményének felét a multinacionális vállalatok adják. A NER-es cégek szinte minden szektorban jelen vannak, és bizonyos iparágakban kulcsszerepet játszanak. A szakértő hangsúlyozta, hogy bár ezek a vállalatok hivatalosan magántulajdonban állnak, a közpénzhasználatra vonatkozó szabályok nem érvényesek rájuk, mégis a hatalmi elit szűk köre irányítja őket. Az állami javak legalább egy részének visszaszerzése érdekében új jogi keretekre van szükség, amelyek összhangban kell, hogy álljanak az Európai Unió jogállamisági elvárásaival – tette hozzá.

A Nemzeti Bank ügyeit is megvizsgálnák.

A Tisza Párt ígérete szerint nem csupán a koncessziós szerződések, a Magyar Nemzeti Bank és a vagyonkezelés terén kíván alapos nyomozást folytatni, hanem a kormány által megvalósított jelentős beruházásokra is kiterjesztené vizsgálatát. Ilyen projekteket emelnek ki, mint a Paks II. fejlesztés, a Puskás Aréna, az Atlétikai Világbajnokság, valamint a zuglói irodaház, és természetesen a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlása is a fókuszba kerül. Ezen felül az MBH Bank és a Budapest-Belgrád vasútvonal ügyeivel is foglalkozna a párt. A kutatás során a kommunikációs, kutatási és kampánymegrendelések, az EU-s források felhasználása, az energiabeszerzési gyakorlatok, valamint a TAO-pénzek felhasználásának részleteit is feltérképeznék - derül ki a Tisza Párt korábbi nyilatkozatából.