Trump újraértelmezte az Ukrajnával kapcsolatos politikai kereteket.
A Fronton podcast legújabb epizódjában Robert C. Castel, a Magyar Nemzet főmunkatársa és az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója osztotta meg gondolatait a világ különböző fegyveres és politikai konfliktusairól. Az utóbbi napok eseményeit figyelembe véve, Odrobina Kristóf, a Magyar Nemzet külpolitikai szerkesztőségének vezetője, természetesen az orosz-ukrán háború lezárásának lehetőségeiről kérdezte a szakértőt.
A Biden-adminisztráció nem csupán lezárni, de megnyerni sem próbálta ezt a háborút - szögezte le Robert C. Castel. Biden kormányzata egyfajta "tudathasadásos késői szovjet adminisztráció volt, ahol egy progresszív farok csóválta a demokrata kutyát", így nem is tudtak koherens stratégiát kidolgozni az ukrán kérdéssel kapcsolatban.
- vélekedett a szakértő.
Robert C. Castel véleménye szerint Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő közötti kölcsönös kritikák mögött mindkét félnek megvoltak a maga szándékai. Zelenszkij, akinek instabil helyzete a japán császár második világháború végi állapotához hasonlít, igyekszik a lehető legjobban navigálni a nehéz körülmények között, hogy a legkedvezőbb eredményeket érje el.
- emelte ki, hozzátéve, hogy a Trumppal kialakult helyzetből az ukrán elnök igyekezett népszerűséget kovácsolni, és úgy feltüntetni magát, mint aki a népe érdekében nem csupán az oroszokkal, de az amerikaiakkal is tengelyt mer akasztani.
- hívta fel a figyelmet Robert C. Castel.
Donald Trump egyszerűen újra szerette volna értelmezni az Ukrajnával kapcsolatos szabályokat. Az a fajta tabukat ledöntő megközelítés, amit az amerikai elnök képvisel, "nem klasszikus stratégia, de kezdetnek ígéretes" - nyilatkozta a szakértő.
Robert C. Castel hangsúlyozta, hogy Ukrajnában a demokrácia eszméje komoly csorbát szenvedett el, még abban az esetben is, ha az ország alkotmánya megengedi a választások felfüggesztését háborús körülmények között. A szakértő szerint a kelet-európai országban az ellenzéki vélemények szinte teljesen elhallgattak.
- foglalta össze a biztonságpolitikai szakértő.
Zelenszkij politikai (vagy akár fizikai) túlélése szempontjából pedig sokkal hasznosabb, ha úgy állítja be, hogy rákényszerítenek egy megoldást, mint az, ha jószántából hajtja végre - tette hozzá. Európa és az európai politikusok hozzászoktak, hogy keletkezik egy válság, vagy épp kreálnak egyet, és annak a hullámain lavíroznak. Csakhogy az ukrajnai válság visszalő, az orosz tüzérségi gránátokat nem lehet úgy cenzúrázni, mint egy oltástagadót, és a nyugati politikusok ehhez nincsenek hozzászokva - hívta fel a figyelmet Robert C. Castel.
- tette hozzá, utalva ezzel a nyugat-európai országok katonai teljesítményének csökkenésére is.
Természetesen a közel-keleti helyzet is középpontba került a beszélgetés során.
- fogalmazott a szakértő, utalva az illegális migráció és a dzsihadizmus problémájára.
Izraellel ellentétben Svédországban a kétállami megoldás nem csupán elméleti diskurzus, hanem a gyakorlatban is megvalósult. Például, ha egy svéd rendőr egyes területekre nem mer belépni, az azt jelzi, hogy azok de facto másik államhoz tartoznak, még akkor is, ha nincs külön zászlójuk. Robert C. Castel ezzel kapcsolatban figyelemfelkeltő példát hozott, amely jól tükrözi a helyzet komolyságát.
Aki olyan akciót hajt végre, mint a ma hajnali izraeli buszrobbantás, az nem képes teljes mértékben irányítani annak következményeit.
- figyelmeztetett a biztonsági szakértő, aki mélyreható ismeretekkel bír a geopolitikai helyzetekről.
A Gázai övezettel összefüggésben Robert C. Castel hangsúlyozta, hogy Izrael a konfliktus kirobbanásakor világosan kijelölte célját: a terület felől érkező fenyegetések végleges felszámolását. Az a tény, hogy a fegyverek birtoklása a politikai hatalom kulcsa, alapvető jelentőségű. Castel szerint, ha a Hamász megőrzi fegyvereit és a háttérben marad, akkor a csoport továbbra is dominálni fog a politikai színtéren, irányítva a folyamatokat.
- figyelmeztetett, mintha csak egy titkos jelet adott volna át.
Izraelben jelentős indulatokat váltott ki a 2023. október 7-i terrortámadás során elrabolt túszok kiszabadításának kérdése. A biztonságpolitikai szakértő szerint, "akik mániákusan azt mondják, hogy itt csak egyetlen egy érdek van ebben az egészben, a jelenlegi túszoknak az élete vagy a megmentése, azok vagy tévednek vagy megtévesztenek." Ha ugyanis a terrorszervezet talpon marad, akkor a későbbiekben további áldozatok lesznek.
Robert C. Castel azt javasolta, hogy...
Az Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közötti tárgyalások nem közvetlenül, hanem közvetítők segítségével zajlanak. Fontos, hogy ne áltassuk magunkat: a túsztárgyalások során Katar és Egyiptom, mint közvetítők, elsődlegesen a saját érdekeik érvényesítésére törekednek. A szakértő szerint ezen országok vezetői valójában a saját népük érdekeit árulnák el, ha nem így cselekednének. Tapasztalatai alapján egy kis betekintést nyújtott a tárgyalások mögött húzódó dinamikákba, ezzel gazdagítva a Fronton podcast hallgatóinak ismereteit.
