**Van, ahol a faültetés káros hatással bír** | National Geographic A fák ültetése sokszor a természetvédelem szimbólumává vált, azonban fontos tudni, hogy nem minden esetben hoz pozitív eredményeket. Egyes területeken a faültetés – különösen, ha nem ősho

Bizonyos területeken a faültetés szándékosan ártalmas következményekkel járhat, így a klímaváltozás mérséklése helyett valójában még súlyosbítanánk a problémáinkat.

Az átlagos ember számára a legvonzóbb klímavédelmi intézkedés talán a faültetés, hiszen ez a megoldás minimális erőfeszítést igényel, és nem kell lemondania semmiféle kényelmről – a világ mégis szebb és jobb lesz. Bár ez a nézet nem teljesen helytálló, mégis gyakran kerül a figyelem középpontjába, mint egy kedvező és egyszerű alternatíva.

Azonban egyre több olyan kutatás is van, amelyben részleteiben tárják fel a faültetés hatásait , és így fény derül arra is, hol nem érdemes, vagy hol okoz több kárt, mint amennyi hasznot hoz. Ez utóbbira találtak újabb példát egy nemzetközi csoport kutatói, a vizsgálatokat a Cambridge-i Egyetem ismertette.

A fák élőhelyei folyamatosan észak felé vándorolnak, ami arra enged következtetni, hogy az erdősítés révén jelentős támogatást nyújthatunk a sarkvidék közelében zajló klímaváltozás elleni harcban. Ezt a gondolatot grandiózus állami és vállalati kezdeményezések keretein belül valósítják meg. Ugyanakkor, ha a fákat nem a megfelelő környezetbe ültetik, akkor sokkal nagyobb kárt okozhatnak, mint amennyi előny származhatna a szénmegkötésből.

A tajgaöv és a tundraöv közötti területen fokozatosan észlelhető egy átmeneti zóna, ahol a sűrű tajga fokozatosan nyíltabb erdőkké alakul, majd ezeket ligetek és facsoportok váltják fel, végül pedig a terület fátlan tundrává változik. Jelenleg már megfigyelhetők természetes folyamatok, amelyek során a tundra peremén a fák egyre inkább felváltják a kis cserjék és fűfélék. A tudósok figyelmeztetnek: a sarkvidéki erdősítés nem a legjobb megoldás, hiszen ezek a területek nem alkalmasak arra, hogy a klímaváltozás következményeit faültetésekkel próbáljuk kompenzálni.

„A sarkvidéki talajokban több megkötött szén található, mint a Föld összes növénytakarójában” – nyilatkozta Jeppe Kristensen professzor, a kutatás vezetője. Kiemelte, hogy ezek a talajok rendkívül sérülékenyek, és bármilyen zavarás, például erdőgazdálkodás vagy mezőgazdasági tevékenység, jelentős hatással lehet rájuk.

A tavasz és kora nyár varázslatos időszakában a talaj még a hó fehér takarójába burkolózik, amely nem csupán gyönyörű látványt nyújt, hanem kiváló fényvisszaverő tulajdonságainak köszönhetően hűti a környezetet. Amennyiben azonban beavatkozunk ebbe a természetes állapotba, a sötét lombok elnyelik a napfény jelentős részét, és ezáltal még inkább felborulhat a térség ökológiai egyensúlya.

Továbbá, a sarkok körüli területeken egyre inkább megjelennek olyan zavaró hatások, mint például az erdőtüzek. Ezért a fáültetés ezen a helyszínen különösen kockázatos, hiszen egy esetleges tüzet követően a fák által megkötött szén azonnal a légkörbe kerül, ezzel súlyosbítva a klímaváltozás problémáját.

Bár bolygószinten az üvegházgázok mennyisége a perdöntő abban, hogy mennyi hő távozhat, a Föld energiamérlegét meghatározza a felszín fényelnyelő- vagy visszaverő képessége. Ha a beérkező napfényt a Föld nem nyeli el, hanem visszaveri, akkor ez nem képes melegíteni se a bolygót.

A nagy termetű növényevők részint azzal képesek hűteni a bolygót, hogy nem engedik a sarkvidéket beerdősülni, ez az egyik ürügy például a mamutok feltámasztása mögött is. Az állatok taposása révén a hótakaró is tömörödik, így lassabban, nehezebben olvad, ami szintén javítja a sarki környezet fényvisszaverését. Emellett a sarkvidék jelenlegi állapotának fennmaradása az ott élő emberek életét illetően is fontos. Ráadásul ezek a hagyományos életmódot folytató népcsoportok maguk is segítik a tundra állapotának megőrzését, s ezzel a bolygónkat is.