Az elnöki családot 20 év börtönbüntetésre és 1,3 billió forint összegű bírságra ítélték, miután bizonyítékok kerültek napvilágra, amelyek szerint súlyosan károsították az ország vagyonát.

Két napos tárgyalás után, november 12-én a bíróság távollévőként elítélte Sylvia Bongo volt gaboni first ladyt, valamint az elnöki pár legidősebb gyermekét, Noureddin Bongót. A vádak között szerepel a korrupció, pénzmosás, közpénzek elsikkasztása és egy összeesküvés az elnöki hatalom megszerzésére. A gaboni dinasztia, amely 56 éven át irányította az olajban gazdag országot, határozottan tagadja a vádakat, és Párizsban keresetet nyújtott be önkényes fogvatartás és kínzás miatt. A Londonban száműzetésben élő család várhatóan politikai menedékjogot kíván kérni az Egyesült Királyságtól.

A közelmúltban részletesen írtunk róla, hogy a hadsereg hogyan döntötte meg a vitatott körülmények közt újraválasztott gaboni elnök, Ali Bongo 14 éves uralmát, amikor 2023 nyarán egy katonai puccsal elfoglalták a libreville-i elnöki palotát. Írtunk a rendszerről is, amely az egykori gyarmattartó Franciaország támogatásával épülhetett ki Omar Bongo alatt, és amely miatt az ország egyharmada most is a szegénységi küszöb alatt él. Az elnök legidősebb fiának első exkluzív interjújából szemezgetve sorra vettük, hogy milyen kínzási formákkal vádolja a család az akkori ideiglenes kormányt, amely több mint másfél évig tartotta őket fogva a palota pincéjében - állításuk szerint embertelen körülmények közt.

Míg az egyik fél a jogos igazságszolgáltatásról beszél, addig a másik a koncepciós kirakatper vádjával él. Noureddin Bongo, aki korábban Londonban dolgozott befektetési projektmenedzserként, most hazájában, Gabonban küzd, miután apja politikai okok miatt hazahívta őt. Az elnök körüli ügyek adminisztratív vezetőjeként többször is nyilatkozott az utóbbi időszakban. Szeptember végén a brit The Standard napilapban adott interjút, amit mi is figyelemmel kísértünk, majd nem sokkal később, a bírósági tárgyalás előtt néhány nappal a francia Le Point magazinnak is nyilatkozott. Ezzel megszegte azt a titoktartási megállapodást, amelyet apja unokatestvérével, az országot jelenleg vezető Nguema tábornokkal kötött. Az elnöki család ugyanis több afrikai ország nyomására óvadék ellenében hagyhatta el Gabont.

Az azóta hatalmát szavazással is megszilárdító, hivatalosan a nép elsöprő többségének támogatását élvező új kormány tagadja, hogy módszeresen kínozták volna az egykori elnök feleségét és fiát, és hogy nyomás nehezedett volna a bíróságra, hogy elmarasztaló ítélet szülessen. A másik fél szerint bizonyítékokat gyakorlatilag nem mutattak be, esély sem volt pártatlan eljárásra, ezért sem vettek részt a tárgyaláson. Sajtóértesülések szerint azonban Gabon hamarosan kérvényezheti az Egyesült Királyságtól az elítéltek kiadatását.

2018-ban Ali Bongo, Gabon elnöke, szaúd-arábiai hivatalos látogatása során sztrókot szenvedett, amelyből azóta sem tudott teljesen felépülni. Egészségi állapotára való tekintettel a gaboni ügyészség úgy döntött, hogy nem indítanak ellene vádat, így elkerülte az előzetes vizsgálati fogságot is. A politikai életét a libreville-i elnöki palotában házi őrizetben töltötte, egészen addig, amíg Angolába nem távozott. Eközben feleségét és fiát azzal vádolták, hogy kihasználva az elnök sérült állapotát, gyakorlatilag öt éven át irányították az országot, mindezt jogi felhatalmazás nélkül, saját gazdagodásuk és politikai szövetségeseik érdekeinek érvényesítése érdekében.

A vádak szerint ebben az időszakban több százmillió dollárnyi közpénzt csatornáztak át állami szerződéseken keresztül magántulajdonú offshore cégekhez. A megszerzett pénzből pedig luxusingatlanokat szereztek be az Egyesült Királyságban és Franciaországban. A bíróság megállapítása szerint mindez gazdag bizonyítékanyaggal alátámasztható, beleértve banki átutalásokat és levelezéseket. Emellett nemrégiben tíz olyan személy ügyében is ítélet született, akik szoros kapcsolatban állnak a volt elnöki családdal. Fontos megjegyezni, hogy a Bongók vagyona már korábban is terítékre került mindkét említett ország hatóságai által.

Egy 2007-ben lefolytatott francia rendőrségi nyomozás során kiderült, hogy egy család 39 ingatlannal és 70 bankszámlával bír az ország területén. A hatóságok részéről tapasztalható hivatalos tétlenség miatt civil szervezetek léptek fel, és bírósághoz fordultak, hogy kényszerítsék a francia államot a cselekvésre. Ennek eredményeként 2010-ben precedensértékű ítélet született, amely megnyitotta az utat a gaboni, egyenlítő-guineai és kongói elnöki családokkal kapcsolatos nyomozások előtt. E fejlemények következményeként 2016-ban több Bongo-ingatlant, köztük exkluzív villákat Nizzában és Párizsban, lefoglaltak.

Állítólag ez a lépés rontotta meg Franciaország és a Bongo-kormány közti jó viszonyt, ami után a francia kormányok a gaboni ellenzéket kezdték el támogatni - írja a Le Point. A francia ügyészség vádat emelt több Bongo-családtag és velük közeli kapcsolatban álló személy ellen is legalább 85 millió euró (32,6 milliárd forint) értékű korrupciós pénzekkel nyélbe ütött ingatlanügyletre vonatkozóan. 2021-ben a franciák több, a volt gaboni elnökhöz köthető ingatlant is zár alá vettek, köztük egy több mint 15 millió euró (5,7 milliárd forint) értékű párizsi rezidenciát. A Gabonban hozott új ítélet várhatóan ismét ráirányítja a figyelmet ezekre.

De a család az Egyesült Államokban is bevásárolt, Washingtonban és környékén hét ingatlan köthető hozzájuk, az összesen 4,2 millió dollárt pedig állítólag készpénzzel fizették ki. Persze, Nguema tábornok sem feddhetetlen ilyen téren, a korrupciót felszámolni kívánó főparancsnoknak három amerikai ingatlanja is van több mint 1 millió dollár értékben. A puccs óta az állami televízió egyébként rendre sugároz olyan felvételeket, amelyeken állítólag tisztviselők házaiból elkobzott, készpénzzel teli zsákok láthatók.

Az ügyészség azzal vádolta a családot, hogy 2018-2023 közt 7,5 milliárd eurót sikkasztottak el, így a first ladyt és fiát is összesen 1,3 billió forintnyi pénzbírságra és kártérítésre kötelezték a "gaboni népnek okozott erkölcsi károkért". A tárgyalás során felmerült az is, hogy Sylvia Bongo 16 milliárd nyugat-afrikai valutaközösségi frankot (kb. 9,3 milliárd forintot) kapott az államkincstártól személyes szükségleteire, ezen túl szó van továbbá arról is, hogy a first lady magánrepülőgépeket és marrákesi ingatlant is vásárolt állami pénzből.

Noureddin Bongót egyebek mellett bűnösnek találták a 2023-as választási bizottság tagjainak korrumpálásában, hogy azok kedvező döntést hozzanak apja számára. A bíróság továbbá elrendelte több tucat vállalkozás, olajkitermelési engedély, bankszámla és különféle, cégekhez kapcsolódó vagyoneszközök lefoglalását mind Gabonban, mind külföldön. "Gabonban az igazságszolgáltatás továbbra is szelektív. Tagadhatatlan, hogy a Bongók kifosztották az országot, de az is világos, hogy ez a tárgyalás erősíti a junta reformer narratíváját. Hogy valódi intézményi változás követi-e mindezt, az még kérdéses" - vélekedik Jean-Pierre Ndong politikai elemző.

Ennek ellenére az ítélet szimbolikus súlya különösen nagy egy olyan országban, ahol az érinthetetlenség régen elterjedt norma volt. Eddy Minang, a libreville-i fellebbviteli bíróság főügyésze is úgy fogalmazott, hogy ez az ítélet a "Köztársaság kirablásáért" járó jóvátétel. Mindazonáltal a tárgyalást megelőző napokban Noureddin Bongo a Le Pointnak adott interjújában kijelentette, hogy ez az egész nem más, mint egy reform álcájába bújtatott politikai megtorlás, és határozottan tagadta, hogy valaha is ellopott volna egyetlen frankot is. Közben a tárgyalás során az X-en ezt a megjegyzést tette közzé:

Na nézd csak, most éppen szembesülök egy vallomással, ami ellenem irányul, egy olyan embertől, akit tanúja voltam a szenvedésnek, és aki még mindig a katonai junta fogságában van. Hitelesség? Sehol.

A volt elnök fia a Le Pointnak adott interjújában részletesen kifejtette, hogyan árulta el a családját a közeli rokonnak és barátnak számító Nguema tábornok a választások utáni puccs során. A 33 éves férfi határozottan tagadja, hogy bármilyen módon hozzáfért volna állami pénzügyi forrásokhoz, és hangsúlyozza, hogy soha nem vett részt költségvetési egyeztetéseken, mivel mindig is távol akart maradni a politikai játszmáktól. Elmondása szerint soha nem hozott döntéseket az apja nevében, és az anyját sem támogatta ilyen ügyekben, mivel egyikük sem vágyott politikai pályafutásra. Ugyanakkor elismerte, hogy az elnök egészségi állapota miatt valóban beszéltek arról, hogy ez lesz az utolsó mandátuma, de Ali Bongo nem a családon belül kívánta átadni a hatalmat, hanem a párton belül keresett megfelelő utódot.

A választások előtt a kommunikáció elmaradásának hátterében az állt, hogy a politikai vezetés tartott a közvélemény reakciójától. "Tudom, hogy a nagyapám hosszú ideig volt hatalmon, és a családom is sokáig részt vett a politikai életben, de nem tehetek arról, amit ők tettek vagy mulasztottak. Soha nem voltam ennek az országnak az elnöke, és csak rövid ideig támogattam apámat. Megértem a frusztrációt, valóban szükség van egy igazságügyi és kártérítési bizottságra, amely tisztázza a felelősségeket és levonja a szükséges tanulságokat. De nem helyénvaló, hogy engem tegyenek felelőssé mindenért, ami a múltban történt" - nyilatkozta Noureddin Bongo a Le Point című magazinnak.